Ipari termelés: az év legjobb adatait tette közzé a statisztikai hivatal

A KSH első becslése szerint 2025 áprilisában az ipari termelés volumene 5,0 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 2,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,5 százalékkal volt nagyobb a 2025. márciusinál.

Pozitívum, hogy a 2,3 százalékos éves szintű visszaesés az idei legkisebb; januárban 4,3, februárban 8,0, márciusban 5,4 százalékkal csökkent a termelés az előző év azonos időszakához képest a naptárhatással korrigált adatok szerint. Ebben az oszlopban 2023 januárja óta egyetlen alkalommal, tavaly februárban láttunk (1,5 százalékos) növekedést.

Az 1,5 százalékos havi növekedés 2025 legdinamikusabb adata: a volumen januárban csak 0,5 százalékkal haladta meg az egy hónappal korábbit, februárban 1,0 százalékkal csökkent, márciusban pedig gyakorlatilag stagnált (+0,1 százalék).

A részletes adatokat június 13-án teszi majd közzé a KSH, az áprilisi teljesítményről annyit tudtunk meg, hogy „a feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült”.

Az ipari termelés az év első négy hónapjában 4,5 százalékkal volt kisebb, mint 2024 azonos időszakában.

A kilátások meglehetősen vegyesek – jegyezte meg az adatok kapcsán Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. „Legnagyobb exportpartnerünk, Németország jól kezdte az évet, de a vámháború eszkalálódása óta erőteljesen apadni látszik az optimizmus. Kína ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozása már jelentős fennakadásokat okoz az európai termelési láncokban. Ezzel együtt a német feldolgozóipari rendelések alakulása alapvetően a ciklikus pozíció fokozatos javulását jelzi: kérdés, hogy ebből mennyit tudnak profitálni a hazai szereplők. Március–áprilisban összességében több 4 százalékkal bővültek a német megrendelések. Ugyanebben az időszakban alig több mint 1,5 százalékkal tudott növekedni a magyar termelés szintje. A globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága általános bizonytalanságot okoznak, melynek eredményeként a kivárás dominálhatja a szereplők viselkedését, ami a tőke visszavonulását és a beruházások, fejlesztések elhalasztását vonja maga után. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet.”