Ipari termelés: az év legjobb adatait tette közzé a statisztikai hivatal

2025. 06. 06., 09:25

Márciushoz képest 1,5 százalékkal, az idei legdinamikusabb ütemben nőtt az ipari termelés volumene 2025. áprilisban. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2,3 százalékkal csökkent a termelés, de az idei mínuszok közül ez a legkisebb.

A KSH első becslése szerint 2025 áprilisában az ipari termelés volumene 5,0 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 2,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,5 százalékkal volt nagyobb a 2025. márciusinál.

Pozitívum, hogy a 2,3 százalékos éves szintű visszaesés az idei legkisebb; januárban 4,3, februárban 8,0, márciusban 5,4 százalékkal csökkent a termelés az előző év azonos időszakához képest a naptárhatással korrigált adatok szerint. Ebben az oszlopban 2023 januárja óta egyetlen alkalommal, tavaly februárban láttunk (1,5 százalékos) növekedést.

Az 1,5 százalékos havi növekedés 2025 legdinamikusabb adata: a volumen januárban csak 0,5 százalékkal haladta meg az egy hónappal korábbit, februárban 1,0 százalékkal csökkent, márciusban pedig gyakorlatilag stagnált (+0,1 százalék).

A részletes adatokat június 13-án teszi majd közzé a KSH, az áprilisi teljesítményről annyit tudtunk meg, hogy „a feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült”.

Az ipari termelés az év első négy hónapjában 4,5 százalékkal volt kisebb, mint 2024 azonos időszakában.

A kilátások meglehetősen vegyesek – jegyezte meg az adatok kapcsán Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. „Legnagyobb exportpartnerünk, Németország jól kezdte az évet, de a vámháború eszkalálódása óta erőteljesen apadni látszik az optimizmus. Kína ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozása már jelentős fennakadásokat okoz az európai termelési láncokban. Ezzel együtt a német feldolgozóipari rendelések alakulása alapvetően a ciklikus pozíció fokozatos javulását jelzi: kérdés, hogy ebből mennyit tudnak profitálni a hazai szereplők. Március–áprilisban összességében több 4 százalékkal bővültek a német megrendelések. Ugyanebben az időszakban alig több mint 1,5 százalékkal tudott növekedni a magyar termelés szintje. A globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága általános bizonytalanságot okoznak, melynek eredményeként a kivárás dominálhatja a szereplők viselkedését, ami a tőke visszavonulását és a beruházások, fejlesztések elhalasztását vonja maga után. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS