PwC Global AI Jobs Barometer: Négyszeres termelékenységnövekedéssel és 56 százalékos bérprémiummal jár együtt az AI térnyerése

2025. 06. 05., 11:15

A mesterséges intelligencia (AI) már most is kézzelfogható előnyöket nyújt a dolgozók és a vállalatok számára: növeli a termelékenységet, javítja a kereseti lehetőségeket, és a várakozásokkal szemben nem csökkenti, hanem növeli a munkahelyek számát – derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer 2025 című jelentéséből, amely hat kontinens több mint 1 milliárd álláshirdetését és több ezer vállalati pénzügyi adatot elemzett.

  • A korábbi félelmekkel ellentétben a mesterséges intelligencia hatásának leginkább kitett munkakörökben is nőtt a munkahelyek száma – 38 százalékkal 2019 és 2024 között.
  • Az AI-nak legjobban kitett iparágakban az egy alkalmazottra jutó árbevétel háromszor gyorsabban nőtt (27 százalék), mint a legkevésbé érintett ágazatokban (9 százalék).
  • Azokban a munkakörökben, amelyekre leginkább hatással van az AI, a munkáltatók által elvárt készségek 66 százalékkal gyorsabban változnak, mint egy évvel korábban.

Gyorsuló termelékenységnövekedés az AI-nak leginkább kitett iparágakban

2022 óta – amikor a generatív AI széles körben elérhetővé vált – az AI-nak leginkább kitett ágazatokban (pl. pénzügyi szolgáltatások, szoftverfejlesztés) a termelékenység növekedése évről évre gyorsult: 2022-ben 7 százalék, 2023-ban 15 százalék, 2024-ben pedig már 27 százalék volt. Ez közel négyszeres növekedést jelent az induló évhez képest.

Ezzel szemben a mesterséges intelligencia által kevésbé érintett iparágakban (mint például a bányászat vagy vendéglátás) a termelékenységi növekedés lényegében stagnált: 2022-ben 10 százalék, 2024-ben 9 százalék volt.

Az egy alkalmazottra jutó árbevétel 2024-ben az AI-nak leginkább kitett iparágakban háromszor gyorsabban nőtt (27 százalék), mint a legkevésbé érintett szektorokban (9 százalék).  

„Az AI képességei már most valódi üzleti értéket teremtenek – mutat rá Kerekes Antal, a PwC Magyarország cégtársa. – Az ügynökalapú AI-megoldások vállalati szintű bevezetése azt mutatja, hogy a technológia és a megfelelő szervezeti kultúra kombinációja új lehetőségeket teremt a működés és értékteremtés újragondolására.”

A munkahelyek száma növekszik – még az automatizálható szerepekben is

A jelentés adatai cáfolják azt az elterjedt félelmet, hogy az AI csökkentené a munkahelyek számát vagy visszafogná a béreket. 2019 és 2024 között a kevésbé AI-érzékeny munkakörökben 65 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, de az AI-nak jobban kitett pozíciókban is 38 százalékos növekedést mértek. Ezeket a munkaköröket két fő kategóriába sorolták:
– kutomatizálható szerepek – ahol az AI képes részfeladatokat önállóan elvégezni, illetve
– kiegészíthető szerepek – ahol az AI az ember munkáját segíti, támogatja.

Mindkét típus esetében nőtt a munkahelyek száma, a kiegészíthető szerepekben gyorsabban.

Kétszeres bérnövekedés az AI-nak kitett iparágakban

Az AI-nak jobban kitett iparágakban a bérek kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a kevésbé érintett szektorokban – mind az automatizálható, mind a kiegészíthető munkakörök esetében. Azok a pozíciók, amelyek AI-készségeket igényelnek, minden vizsgált iparágban bérprémiumot kínáltak – ezek átlagosan 56 százalékkal magasabb fizetést jelentettek 2024-ben, szemben az előző évi 25 százalékkal.

Az ilyen munkakörök száma is gyorsabban nőtt, mint az összes álláshirdetésé: 7,5 százalékkal emelkedtek, miközben az összes hirdetés száma 11,3 százalékkal csökkent 2024-ben.

Kerekes Antal kiemelte: „Ahelyett, hogy az AI a munkahelyek számának csökkenéséhez vezetne, valójában szinte minden AI-érzékeny munkakörben növekedés tapasztalható – még azokban is, amelyeket könnyen automatizálhatónak gondolnánk. Az AI erősíti és szélesebb körben elérhetővé teszi a szakértelmet, lehetővé téve a munkavállalók számára, hogy nagyobb értéket teremtsenek, és magasabb szintű feladatokra összpontosítsanak.”

A készségek gyorsan változnak – ez különösen a nőket érintheti

Az AI-jal érintett szerepekben a munkáltatók által keresett készségek 2024-ben 66 százalékkal gyorsabban változtak, mint egy évvel korábban (2023-ban ez 25 százalék volt). A formális végzettség szerepe is csökken: az AI által kiegészített munkák esetében a diplomát igénylő pozíciók aránya 66 százalékról 59 százalékra, az automatizált munkák esetében 53 százalékról 44 százalékra esett vissza 2019 és 2024 között.

A jelentés azt is megállapította, hogy az AI hatása nem egyenlő a nemek között: minden vizsgált országban több nő dolgozik AI-nak kitett munkakörben, így a változó készségigények rájuk aránytalanul nagyobb nyomást gyakorolhatnak.

„A mesterséges intelligencia gyors és folyamatos fejlődése nemcsak iparágakat, hanem az egész munkaerőpiacot átalakítja. Új készségekre és gondolkodásmódra van szükség – nemcsak most, hanem a jövőben is. Ezt a kihívást nem lehet pusztán toborzással megoldani: még ha egy vállalat meg is fizeti az AI-szakembereket, a felvételkor aktuális tudásuk gyorsan elavulhat. A technológiai fejlődéssel lépést tartani csak a folyamatos tanulást támogató rendszerekbe való befektetéssel lehet” - hangsúlyozta Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország HR és szervezetfejlesztési tanácsadási csapatának vezetője.

Vállalati ajánlás: legyen az AI központi stratégiai eszköz

A PwC jelentése öt konkrét lépést ajánl a vállalatoknak az AI hatékony kiaknázására:
1. Használjuk a mesterséges intelligenciát a teljes szervezeti szintű transzformáció előmozdítására.
2. Kezeljük az AI-t növekedési stratégiaként, ne csupán hatékonyságnövelő eszközként.
3. Fókuszáljunk az ügynökalapú (agentikus) AI-megoldásokra.
4. Fektessünk be a munkavállalók azon készségeinek fejlesztésébe, amelyek segítségével ki tudjuk aknázni az AI-ban rejlő lehetőségeket.
5. Építsünk bizalmat az AI alkalmazása köré, hogy felszabadíthassuk annak valódi transzformatív erejét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS