Szabályos diákfoglalkoztatás: a legfontosabb tudnivalók

2025. 06. 03., 17:40

A nyári kötelező szakmai gyakorlat nemcsak a diákok számára kínál valódi munkahelyi tapasztalatot, hanem a fogadó cégeknek is lehetőséget nyújt arra, hogy fiatal, motivált munkaerőt vonjanak be folyamataikba. A hatályos jogszabályok és az adminisztrációs kötelezettségek pontos ismerete nélkül azonban ez a lehetőség könnyen kockázattá válhat – figyelmeztetnek a Niveus szakértői.

Milyen szerződéssel foglalkoztatható a diák?
A foglalkoztatási forma minden esetben attól függ, hogy a tanuló melyik oktatási rendszerben vesz részt. A felsőoktatásban tanuló egyetemisták – akár hagyományos, akár duális képzésben vesznek részt – hallgatói munkaszerződés keretében teljesítik kötelező szakmai gyakorlatukat. A középfokú szakképzésben – például technikumban – tanulók esetében szakképzési munkaszerződést kell kötni, jellemzően a teljes képzési időszakra, de nyári gyakorlat formájában rövid távra, akár 2–12 hétre is lehetőség van. Mindkét szerződésfajtával munkaviszony jön létre, így a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályait alkalmazni kell – hangsúlyozza Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere.

Mennyi bért kell fizetni a gyakorlati idő alatt?
A gyakorlatos diákokat megilleti a díjazás is. Egyetemisták esetén, ha a gyakorlat legalább hat hétig tart, a minimálbér legalább 65 százaléka jár havonta. Duális képzés esetén ez a díjazás a teljes tanévre vonatkozik, nemcsak a gyakorlat idejére. Szakképzés esetén a tanulók havi jövedelme 2025-ben legalább 100 000, legfeljebb 168 000 forint lehet, amely adómentes, és a központi költségvetésben meghatározott önköltségi összeghez igazodik. Az adómentesség a minimálbér szintjéig érvényes havonta a hallgatók esetében, az ezen felüli összeg után a 25 év alattiak adókedvezménye vehető igénybe.

Hány órát dolgozhat egy diák?
A munkavégzés időtartamát is szigorúan szabályozza a jog. Egyetemi hallgató napi legfeljebb 8 órát, heti maximum 40 órát dolgozhat, túlórát azonban nem lehet elrendelni számára. A szakképzési tanulók esetében a napi munkaidő 18 év alatt legfeljebb 7 óra, felette maximum 8 óra lehet, a munkavégzés pedig kizárólag reggel 6 és este 10 óra között történhet.

Milyen juttatások adhatók?
A juttatások tekintetében is kedvező lehetőségek állnak rendelkezésre. A diákok részére adható például utazási költségtérítés, ha a munkába járás közigazgatási határon túlról történik – ez adómentes. A szakképzésben részt vevők részére évente legfeljebb 168 000 forint értékű juttatás biztosítható, amelybe beleérthető az étkezési hozzájárulás, a SZÉP-kártya és más természetbeni juttatások. Ezek a juttatások a minimálbér szintjéig szintén adómentesek, azon felül viszont már béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként adóznak a foglalkoztatónál.

Milyen adminisztrációval jár a foglalkoztatás?
Adminisztratív szempontból a foglalkoztatóknak pontos feladataik vannak. A felsőoktatásban tanuló hallgatók hallgatói munkaszerződéses jogviszonya nem eredményez biztosítási kötelezettséget, így NAV-bejelentési kötelezettség sem keletkezik. Ezzel szemben a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók biztosítottnak minősülnek, így őket a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az adóhatósághoz, és havi bevallás is szükséges a jövedelmükről. A foglalkoztató sem a hallgatói, sem a szakképzési munkaszerződés alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót.

Hogyan történik a bérszámfejtés és a kifizetés?
A bérszámfejtés szempontjából ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a rendes munkavállalók esetében: havonta kell elvégezni, bérjegyzéket kell kiállítani, és az elszámolás határideje is azonos. Lényeges különbség viszont, hogy a gyakorlati díjat csak banki átutalással lehet kifizetni, készpénzes teljesítés nem megengedett, szemben a normál munkaviszonyban állókkal.

Milyen szerepe van az iskolának?
A tanintézményekkel való együttműködés is kulcsfontosságú. Egyetemek esetén a fogadó cég és az intézmény együttműködési megállapodást köt, és a gyakorlat megkezdéséhez szükség van befogadó nyilatkozatra is. Szakképzés esetén az iskolának igazolnia kell, hogy a tanuló megszerezte az ágazati alapvizsgát, ezután kezdődhet meg a gyakorlat a duális képzőhelyen. A munkavégzés során minden diáknál kötelező a munkaidő nyilvántartása – a szakképzéses tanulók esetében ez a KRÉTA rendszerben is rögzítendő – emelte ki Bartók Szandra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.
2025-07-04 18:05:00
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete közlése szerint idén január–júniusban 12,2 százalékkal több elektromos járművet helyeztek forgalomba Magyarországon, mint egy évvel korábban, a szakmai szervezet értékelése szerint a bővülés hátterében elsősorban vállalati e-autó program áll – mutatnak rá az Energetikai Minisztérium szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS