Szabályos diákfoglalkoztatás: a legfontosabb tudnivalók

Milyen szerződéssel foglalkoztatható a diák?
A foglalkoztatási forma minden esetben attól függ, hogy a tanuló melyik oktatási rendszerben vesz részt. A felsőoktatásban tanuló egyetemisták – akár hagyományos, akár duális képzésben vesznek részt – hallgatói munkaszerződés keretében teljesítik kötelező szakmai gyakorlatukat. A középfokú szakképzésben – például technikumban – tanulók esetében szakképzési munkaszerződést kell kötni, jellemzően a teljes képzési időszakra, de nyári gyakorlat formájában rövid távra, akár 2–12 hétre is lehetőség van. Mindkét szerződésfajtával munkaviszony jön létre, így a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályait alkalmazni kell – hangsúlyozza Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere.

Mennyi bért kell fizetni a gyakorlati idő alatt?
A gyakorlatos diákokat megilleti a díjazás is. Egyetemisták esetén, ha a gyakorlat legalább hat hétig tart, a minimálbér legalább 65 százaléka jár havonta. Duális képzés esetén ez a díjazás a teljes tanévre vonatkozik, nemcsak a gyakorlat idejére. Szakképzés esetén a tanulók havi jövedelme 2025-ben legalább 100 000, legfeljebb 168 000 forint lehet, amely adómentes, és a központi költségvetésben meghatározott önköltségi összeghez igazodik. Az adómentesség a minimálbér szintjéig érvényes havonta a hallgatók esetében, az ezen felüli összeg után a 25 év alattiak adókedvezménye vehető igénybe.

Hány órát dolgozhat egy diák?
A munkavégzés időtartamát is szigorúan szabályozza a jog. Egyetemi hallgató napi legfeljebb 8 órát, heti maximum 40 órát dolgozhat, túlórát azonban nem lehet elrendelni számára. A szakképzési tanulók esetében a napi munkaidő 18 év alatt legfeljebb 7 óra, felette maximum 8 óra lehet, a munkavégzés pedig kizárólag reggel 6 és este 10 óra között történhet.

Milyen juttatások adhatók?
A juttatások tekintetében is kedvező lehetőségek állnak rendelkezésre. A diákok részére adható például utazási költségtérítés, ha a munkába járás közigazgatási határon túlról történik – ez adómentes. A szakképzésben részt vevők részére évente legfeljebb 168 000 forint értékű juttatás biztosítható, amelybe beleérthető az étkezési hozzájárulás, a SZÉP-kártya és más természetbeni juttatások. Ezek a juttatások a minimálbér szintjéig szintén adómentesek, azon felül viszont már béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként adóznak a foglalkoztatónál.

Milyen adminisztrációval jár a foglalkoztatás?
Adminisztratív szempontból a foglalkoztatóknak pontos feladataik vannak. A felsőoktatásban tanuló hallgatók hallgatói munkaszerződéses jogviszonya nem eredményez biztosítási kötelezettséget, így NAV-bejelentési kötelezettség sem keletkezik. Ezzel szemben a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók biztosítottnak minősülnek, így őket a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az adóhatósághoz, és havi bevallás is szükséges a jövedelmükről. A foglalkoztató sem a hallgatói, sem a szakképzési munkaszerződés alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót.

Hogyan történik a bérszámfejtés és a kifizetés?
A bérszámfejtés szempontjából ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a rendes munkavállalók esetében: havonta kell elvégezni, bérjegyzéket kell kiállítani, és az elszámolás határideje is azonos. Lényeges különbség viszont, hogy a gyakorlati díjat csak banki átutalással lehet kifizetni, készpénzes teljesítés nem megengedett, szemben a normál munkaviszonyban állókkal.

Milyen szerepe van az iskolának?
A tanintézményekkel való együttműködés is kulcsfontosságú. Egyetemek esetén a fogadó cég és az intézmény együttműködési megállapodást köt, és a gyakorlat megkezdéséhez szükség van befogadó nyilatkozatra is. Szakképzés esetén az iskolának igazolnia kell, hogy a tanuló megszerezte az ágazati alapvizsgát, ezután kezdődhet meg a gyakorlat a duális képzőhelyen. A munkavégzés során minden diáknál kötelező a munkaidő nyilvántartása – a szakképzéses tanulók esetében ez a KRÉTA rendszerben is rögzítendő – emelte ki Bartók Szandra.