Több mint a duplájára, mintegy 50 milliárd forintra emelkedett a kutatóhálózat költségvetési támogatása, átlagosan 30 százalékkal növekedtek a kutatói bérek, átláthatóbbá vált a forráselosztás, amelyet az intézmények kutatási teljesítménye is befolyásol, ezzel ösztönözve a kutatás eredményességét – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében, amelyben az intézmény működésének két évét értékelik.
Azt írták: „a nemzetközi kapcsolatok szélesítése és erősítése mellett a kutatók teljes körű innovációmenedzsment-támogatására irányuló új rendszer kialakítása is folyamatban van”. A hálózat a jövőben új területekkel és intézményekkel is bővülhet.
Az ELKH Titkárságot az Országgyűlés 2019. augusztus 1-jei hatállyal alapította meg az államilag finanszírozott kutatóhálózat irányítására és működtetésére. Ennek élén a 13 tagú irányítótestület áll, amelybe hat tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hatot az innovációs és technológiai miniszter jelöl, az elnökére pedig közösen tesznek javaslatot; mindannyiukat a miniszterelnök nevezi ki. Az irányítótestület tagjainak nagy többsége akadémikus.
A közleményben idézték Maróth Miklóst, az ELKH elnökét, aki azt mondta: „az elmúlt két évben számos területen értünk el előremutató eredményeket, például a kutatóhálózat fejlesztése, a kutatói bérek rendezése, a finanszírozás jelentős bővítése és a forráselosztás háromosztatú struktúrájának kialakítása terén”. Mindezek a hatékonyságot és az átláthatóságot növelik – tette hozzá, kiemelve, hogy a kutatóhálózat számára dedikált külön szakmai szervezet és vezetés jött létre, amely lehetővé teszi a célzott, hatékony és gyors döntéshozatalt, és az intézmények szakmai támogatása is megerősödött.
Az ELKH küldetése, hogy megőrizze a kutatás szabadságát és biztosítsa a kutatóhálózat hatékonyabb és eredményesebb működését, elősegítse az alap- és az alkalmazott kutatások színvonalának emelését a kiválósági szempontok figyelembevételével.
A szervezet egyik legfontosabb eredménye a kutatóhálózatnak jutó források növelése. Az ELKH költségvetési támogatása ma már a korábbi összeg több mint duplája, évi csaknem 50 milliárd forint. A megnövelt támogatás lehetővé tette a kutatási infrastruktúra fejlesztésének elindítását, a kutatási források biztosítását, valamint az elmaradt kutatói bérrendezés megkezdését: átlagosan 30 százalékkal emelték a hálózat munkavállalóinak fizetését.
„Ehhez szükség volt arra is, hogy a korábbi közalkalmazotti jogviszonyt a Munka Törvénykönyvén alapuló munkaszerződések váltsák fel: az új jogállás nagyobb szabadságot és rugalmasabb feltételrendszert teremtett az intézmények számára a bérek meghatározásában, és jelentősen csökkentette a rájuk háruló adminisztrációs terheket” – írták.
Az ELKH az eddigi statikus, bázisalapú finanszírozási rendszer helyett új, hárompillérű finanszírozási modellt vezetett be, amelyben a kutatásra szánt források elosztásánál figyelembe veszik az egyes intézmények elmúlt három évben elért fő tudománymetriai és egyéb mérhető tudományos teljesítményét is.
Így a források elosztása ellenőrizhető, objektív adatokra épül, és ezzel a folyamat átláthatóbbá vált. Az új rendszer célja a tudományos kiválóság ösztönzése, ami hozzájárul a kutatóhálózat versenyképességének növeléséhez a nemzetközi színtéren is” – tették hozzá.
Az ELKH megkezdte egy új belső innovációs rendszer kialakítását is. A kutatók teljes körű innovációmenedzsment-támogatására kétszintű tanácsadóhálózat épül, amely hatékonyan képes segíteni az intézményeket és a kutatókat a pályázati és egyéb külső források bevonásában, valamint a kutatási eredményekhez kapcsolódó iparjogvédelmi oltalmazási és hasznosítási kérdésekben.
Az elmúlt időszakban az ELKH négy nagy nemzetközi szervezethez csatlakozott. Ezek közül a közlemény szerint a legjelentősebb a kutatást finanszírozó, valamint a kutatást végző szervezeteket összefogó Science Europe. Szintén fontos a természet- és társadalomtudományokat egyesítő International Science Councilben betöltött tagság. Ezen kívül együttműködési keretmegállapodást írtak alá a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközponttal (CNRS).
„Az infrastruktúra fejlesztésével, a kutatási körülmények javításával és a bérek növelésével azt kívánjuk elérni, hogy kutatóinknak megérje itthon maradni, itt kutatni, sőt a külföldön dolgozóknak hazatérni. Ennek érdekében meg kell állítanunk az agyelszívást, ami csak a bérrendezés folytatásával lehetséges, ehhez azonban a költségvetési támogatás emelésére lenne majd szükség” – hangsúlyozta az ELKH elnöke.
„A hatékonyság növelésének egyik alapja, hogy minden tudományterületen meg tudjuk határozni azokat a részterületeket, amelyeken világszínvonalú eredményeket tudunk elérni, miközben figyelembe vesszük azt is, hogy mire van szüksége a magyar társadalomnak és gazdaságnak. Az intézményvezetőkkel együttműködésben most zajlik e területek meghatározása. Emellett folyamatban van olyan új, jelenleg még lefedetlen kutatási területek beazonosítása is, amelyeken az országban jelenlévő képességekre építve jelentőset tudnánk alkotni. Terveink között szerepel, hogy ilyen irányban is kibővítsük a kutatóhálózat tevékenységét” – tette hozzá Maróth Miklós. (MTI)
(Illusztráció: Pixabay/Gerd Altmann)
Arról van szó, hogy a feleségem a fejébe vette, hogy nemcsak a saját, hanem az én bélflórám egyensúlyát is helyreállítja.
A zónaolvadék-csapdát szállító hajó a Duna romániai szakaszán halad Magyarország felé, az érkezését egy-két héten belül várjuk – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.