Milyen ételeket, élelmiszereket lehet visszaküldeni internetes rendelésnél?

2019. 05. 24., 13:14

A Budapesti Békéltető Testület ajánlása és jó tanácsai.

A hazai online értékesítés 2018-ban már meghaladta a nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat, és 2017-hez képest 17 százalékkal nőtt az e-kereskedelem. A nagyobb áruházláncok, de az éttermek is sorra bővítik az internetes szolgáltatásokat, és a fogyasztók számos helyről tudnak ételt, élelmiszereket rendelni, legyen szó akár csak egy egyszeri rendelésről vagy a teljes jövő heti menühöz szükséges nagybevásárlásról. Ugyanakkor az internetes ételrendelésnél még inkább oda kell figyelni, hiszen a 14 napos meggondolás lehetősége mindig attól függ, épp milyen élelmiszerről van szó!  

Ebben segíti a Budapesti Békéltető Testület a fogyasztókat és a vállalkozásokat, és ajánlást állított össze annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az internetes étel- és élelmiszerrendelés kapcsán a gyakori viták. A fogyasztói tudatosság és tájékozottság rendkívül fontos, ahogy hatékony fogyasztóvédelem egyúttal vállalkozások nélkül sem létezhet.

Ajánlások a fogyasztók számára

  1. Ne feledjék a fogyasztók, hogy online ételrendelésnél sokkal szűkebb körben, és csak bizonyos esetekben élhetnek a 14 napos indokolás nélküli elállási joggal! Nem gondolhatják meg magukat, és nem küldhetik vissza például a készételt: így, ha egy étterem szolgáltatását vették igénybe és onnan pizzát, salátát vagy szárnyasokat, frissensülteket rendeltek online. A romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termékek ugyanis a kivételek közé tartoznak, így nem küldhető vissza ugyanúgy a kenyér sem, vagy ha más egyéb, rövid ideig eltartható élelmiszert vásároltak.
  2. Visszaküldhetőek például az átvételtől számított 14 napon belül az olyan, hosszú ideig eltartható (tartós) élelmiszerek, amelyek csomagolását még nem bontották fel a fogyasztók! Rizs, tészta, olaj, ecet, liszt, cukor, méz, müzli, gabonapehely, lekvár, konzervek, savanyúságok, fűszerek, szószok, mártások – tipikusan ezek a lezárt csomagolású, dobozú élelmiszerek tartoznak ide. Ezekben a példákban az egyedüli megkötés az, hogy a doboza, a csomagolás érintetlen, sértetlen legyen. Ellenkező esetben ugyanis már egészségvédelmi okokból nincs lehetőség az indokolás nélküli elállásra.
  3. Tartsák észben a fogyasztók, hogy akkor sem gondolhatják meg magukat, ha például az élelmiszer-rendelés a fogyasztó otthonába vagy éppen a munkahelyére történő gyakori és rendszeres kiszállításra (például egy menü alapján, előre egy hétre vagy egy hónapra) vonatkozik. Ebben az esetben ugyanis szintén nem lehet élni a tizennégy napos indokolás nélküli elállási joggal.
  4. Amennyiben mást hozott a futár, mint amit rendeltek vagy pedig romlott élelmiszert kaptak, lehetőleg a problémát már ott és azonnal, személyesen jelezzék a kiszállításnál a futárnak! Panaszt lehet tenni ugyanúgy akkor is, ha már lejárt az élelmiszer minőségmegőrzési ideje vagy a fogyaszthatósági ideje! A minőségmegőrzési idő az az időpont, vagy időtartam, ameddig az élelmiszer (megfelelően tárolva) eredeti minőségét, egyedi tulajdonságait megőrzi. Vannak viszont olyan élelmiszerek, amelyek nagyon gyorsan romlandók, és már alig néhány nap elteltével sem szabad őket megenni, mert az már egyenesen veszélyt jelentene az egészségre vagy a fogyasztók életére nézve. Ilyen esetekben az érintett élelmiszereken a minőség-megőrzési idő helyett már a fogyaszthatósági idő szerepel.
  5. Ha csak később vették észre a fogyasztók, hogy nem azt hozták ki, amit kértek, vagy már lejárt, romlott az élelmiszer, ez esetben is lehet panaszt tenni utólag akár személyesen, telefonon vagy írásban is. Ezekre az esetekre érdemes megőrizni egyébként a blokkot is, hiszen ez igazolja, hogy nem egy másik áruházlánctól vásároltak. Ilyenkor azt kérhetik a fogyasztók az áruháztól, hogy elsősorban cseréljék ki az élelmiszert egy megfelelőre (ami nem romlott és nem telt le a fogyaszthatósági, minőség-megőrzési ideje, vagy pedig azt az érintett terméket szállítsák ki, amit megrendeltek), de ha ezt a vállalkozás nem vállalja, akkor másodsorban akár a teljes vételárat is visszakérheti a fogyasztó.
  6. Érdemes akkor is panaszt tenni, ha például nagyobb tételben vásároltak be olyan élelmiszerből, ami gyorsan romlik és már nagyon közel van a lejárata, hiszen ekkor nem várható el, hogy azt mind elfogyasszák akár egy-két napon belül. A fogyasztók ugyanis tipikusan a nagybevásárlásaikat szeretik online intézni, amikor is eleve nem csak néhány napra, hanem már előre akár egy-két hétre, egy hónapra tervezik meg az étkezésüket.

Ajánlások a vállalkozások számára

  1. Tájékoztassák megfelelően a fogyasztókat a vállalkozások élelmiszerrendelésnél is az indokolás nélküli elállás, illetve a visszaküldés esetén a lehetőségeikről, fogyasztói jogaikról!
  2. A kötelező, előzetes tájékoztatásra vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások betartása mellett is segítsék a fogyasztókat, és törekedjenek az információk egyszerű nyelven megfogalmazott, közérthető, és könnyen elérhető módon történő megadására, kivonatos formában!
  3. Törekedjenek a hibás teljesítés elkerülésére, ha ez mégis bekövetkezik, akkor biztosítsák a megfelelő intézkedést a hiba megoldása érdekében. Az a vásárló, aki elégedett a szolgáltatással vagy a tapasztalt probléma orvoslásának módjával, legközelebb is az érintett kereskedő szolgáltatását fogja választani.
  4. Figyeljenek arra is a kereskedők, hogy a kiszállított élelmiszerek minőségmegőrzési ideje, fogyaszthatósági ideje megfelelő legyen, és az élelmiszer lehetőleg ne járjon le már a kiszállítás napján vagy az azt követő egy-két napon belül. Ez biztosítja a fogyasztók számára azt, hogy az élelmiszer alkalmas a hosszabb ideig tartó eltartásra és fogyasztásra.

A Budapesti Békéltető Testület valamennyi jó tanácsa megtalálható a Testület 1/2019. számú ajánlásában, amely az online élelmiszer-, illetve ételrendeléskor tanúsítandó körültekintő fogyasztói és vállalkozói magatartásról szól. 

Budapesti Békéltető Testület

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS