Elárasztanak bennünket a használati útmutatók?

2021. 09. 05., 16:00

A biztonság fontos, tudjuk. A fogyasztók, felhasználók biztonsága is az. Éppen ezért léteznek előírások, melyek kötelezővé teszik a használati és kezelési útmutatókat. Van, amikor ez indokolt, de biztos, hogy ilyen formában is az? Egy jogszabálymódosítás miatt elárasztanak majd bennünket a használati útmutatók?

A termékek piacfelügyelete

Létezik egy jogszabály a termékek piacfelügyeletéről, a 2012. évi LXXXVIII törvény. Ha eddig nem hallottál róla, itt el tudod érni – írja az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A törvény célja többek közt annak biztosítása, hogy a forgalomba hozatalra szánt és a már forgalomban lévő termékek megfeleljenek az egészségre, a biztonságra, a fogyasztóvédelemre és más közérdekre vonatkozó követelményeknek.

Ez a cél támogatásra érdemes, hiszen nem szeretnénk a gyerekre veszélyes játékot, olyan hajszárítót, ami használat közben megráz, és hosszan sorolhatnánk.

Az is fontos, hogy a különböző eszközöket megfelelően tudjuk működtetni. Ki ne hallotta volna azt a „legendát”, hogy volt, aki a mikróban akarta megszárítani a macskát. (Szerencsére ez nem hazánkban történt, legalábbis a hírek szerint.) Ám azzal már itthon is sokan találkoztunk, hogy a világhíres, nyelvtörő nevű lakberendezési termékeket kínáló áruházlánc összeszerelhető bútorainál bizony elkél az írásbeli segédlet.

A lényeg, hogy egyáltalán nem baj, ha egyes termékekhez mellékelik azt a bizonyos használati útmutatót.

Mi pontosan a használati útmutató?

A használati útmutató hivatalos elnevezése használati és kezelési útmutató. Így találjuk meg a jogszabályban.

A törvény kimondja, hogy a használati és kezelési útmutató nem más, mint „maradandó formában a fogyasztó vagy a felhasználó számára a gyártó által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás a termék rendeltetésszerű és biztonságos használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról”. A használati és kezelési útmutatónak magyar nyelvűnek, közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie – mondja ki a jogszabály.

Mikor kötelezőek a használati útmutatók?

Ez lesz a kulcskérdés. Mikor kell használati útmutatót mellékelni, milyen áruk esetén kötelező?

Egy jogszabálymódosítás folytán itt történt a változás. A változás a törvény szövegét nézve csekélynek tűnhet, ám a gyakorlatban bizony komoly következménye lehet.

A piacfelügyeleti törvény erre vonatkozó rendelkezése 2021. július 16.-tól így szól:

„A gyártó a termékhez magyar nyelven köteles mellékelni a fogyasztók és más végfelhasználók számára a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie.”

Ez teljesen rendben lévőnek tűnik, hiszen mi lenne jobb annál, mint magyar nyelven, közérthető és egyértelmű tájékoztatást kapni.

A kérdés, hogy milyen esetben kell megkapnunk azt a bizonyos használati és kezelési útmutatót?

A törvény úgy fogalmaz, hogy a termékhez kell mellékelni. Tehát azt kell megnéznünk, hogy mi minősül terméknek, amihez mindenképpen kötelező a külön tájékoztatás.

Mi minősül terméknek?

Ismét a piacfelügyeletről szóló törvényben kell keresnünk a termék meghatározását.

A jogszabály kimondja, hogy „termék minden olyan ingó dolog, amelyet fogyasztóknak és felhasználóknak szántak, és üzleti tevékenység folyamán ellenszolgáltatás fejében vagy anélkül, új, használt vagy újra feldolgozott állapotban szállítottak vagy bocsátottak rendelkezésre, kivéve az élelmiszer, a takarmány, az élő növény vagy állat, az emberi eredetű készítmény vagy a közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű készítmény, továbbá a villamos energiáról, a földgázellátásról és a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások”.

Ennek alapján láthatjuk, hogy a törvényben foglalt előírások tekintetében terméknek minősül szinte minden áru, legyen az egy golyóstoll, fogkefe, gyerekjáték, háztartási cikk, elektronikai eszköz, bútor, bicikli és így tovább.

Ez tehát azt jelenti, hogy nagyon sok tárgyhoz, eszközhöz – legyen az bonyolult vagy pofonegyszerű, elektromos vagy mechanikus, új vagy használt – kötelező a használati és kezelési útmutató.

Ezentúl már a fogkefékhez is külön használati útmutatók lesznek?

Persze még hasznos is lehetne, ha a fogkeféhez ezentúl egy részletes leírást is kapnánk, hogy hogyan is kell jól fogat mosni. Így már nem is lenne szükség a fogorvosok felvilágosító munkájára, nem igaz? Persze ez csak vicc, és direkt sarkítottam a dolgot.

Ám a jogszabály alapján előírás a kötelező használati és kezelési útmutató még egy fogkefe esetén is. Az már más kérdés, hogy egy-egy leírásban milyen információknak kell szerepelnie. A leírásnak a termékkel kapcsolatos lényeges információkat kellene tartalmaznia. Ilyen lehet a termék rendeltetési célja, anyaga, mérete, fizikai tulajdonságai, felhasználásának korlátai, tisztítási és tárolási módja stb.

Szerencsére talán nem árasztanak majd el bennünket a papírok, ha fogkefét vagy más mindennapi dolgot vásárolunk. A minisztérium álláspontja szerint a használati és kezelési útmutató elektronikus úton is rendelkezésre bocsátható. Webáruházak esetén ez elég kézenfekvő lehet, hiszen a vásárló egyébként is a honlapon keresztül vásárolja meg a terméket, így a használati útmutató letöltési linkje is könnyedén elhelyezhető a termék leírásánál.

Amennyiben a vásárlásra üzletben kerül sor, már kissé trükkösebb lehet a megoldás. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy például a termék csomagolásán kerüljön feltüntetésre a weboldal, ahonnan a használati útmutató letölthető, vagy akár egy QR kód is segítheti a fogyasztókat az értékes információkhoz történő hozzáférésben.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 18:10:00
Az építőanyagok és kivitelezői kapacitások elérhetősége, a kiaknázható támogatási források, a kedvezményes finanszírozási lehetőségek és a várható ártrendek alapján a piacon most van a legjobb pillanat az építkezésre, felújításra az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.
2025-03-17 11:35:00
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS