A biztonság fontos, tudjuk. A fogyasztók, felhasználók biztonsága is az. Éppen ezért léteznek előírások, melyek kötelezővé teszik a használati és kezelési útmutatókat. Van, amikor ez indokolt, de biztos, hogy ilyen formában is az? Egy jogszabálymódosítás miatt elárasztanak majd bennünket a használati útmutatók?
A termékek piacfelügyelete
Létezik egy jogszabály a termékek piacfelügyeletéről, a 2012. évi LXXXVIII törvény. Ha eddig nem hallottál róla, itt el tudod érni – írja az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A törvény célja többek közt annak biztosítása, hogy a forgalomba hozatalra szánt és a már forgalomban lévő termékek megfeleljenek az egészségre, a biztonságra, a fogyasztóvédelemre és más közérdekre vonatkozó követelményeknek.
Ez a cél támogatásra érdemes, hiszen nem szeretnénk a gyerekre veszélyes játékot, olyan hajszárítót, ami használat közben megráz, és hosszan sorolhatnánk.
Az is fontos, hogy a különböző eszközöket megfelelően tudjuk működtetni. Ki ne hallotta volna azt a „legendát”, hogy volt, aki a mikróban akarta megszárítani a macskát. (Szerencsére ez nem hazánkban történt, legalábbis a hírek szerint.) Ám azzal már itthon is sokan találkoztunk, hogy a világhíres, nyelvtörő nevű lakberendezési termékeket kínáló áruházlánc összeszerelhető bútorainál bizony elkél az írásbeli segédlet.
A lényeg, hogy egyáltalán nem baj, ha egyes termékekhez mellékelik azt a bizonyos használati útmutatót.
Mi pontosan a használati útmutató?
A használati útmutató hivatalos elnevezése használati és kezelési útmutató. Így találjuk meg a jogszabályban.
A törvény kimondja, hogy a használati és kezelési útmutató nem más, mint „maradandó formában a fogyasztó vagy a felhasználó számára a gyártó által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás a termék rendeltetésszerű és biztonságos használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról”. A használati és kezelési útmutatónak magyar nyelvűnek, közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie – mondja ki a jogszabály.
Mikor kötelezőek a használati útmutatók?
Ez lesz a kulcskérdés. Mikor kell használati útmutatót mellékelni, milyen áruk esetén kötelező?
Egy jogszabálymódosítás folytán itt történt a változás. A változás a törvény szövegét nézve csekélynek tűnhet, ám a gyakorlatban bizony komoly következménye lehet.
A piacfelügyeleti törvény erre vonatkozó rendelkezése 2021. július 16.-tól így szól:
„A gyártó a termékhez magyar nyelven köteles mellékelni a fogyasztók és más végfelhasználók számára a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie.”
Ez teljesen rendben lévőnek tűnik, hiszen mi lenne jobb annál, mint magyar nyelven, közérthető és egyértelmű tájékoztatást kapni.
A kérdés, hogy milyen esetben kell megkapnunk azt a bizonyos használati és kezelési útmutatót?
A törvény úgy fogalmaz, hogy a termékhez kell mellékelni. Tehát azt kell megnéznünk, hogy mi minősül terméknek, amihez mindenképpen kötelező a külön tájékoztatás.
Mi minősül terméknek?
Ismét a piacfelügyeletről szóló törvényben kell keresnünk a termék meghatározását.
A jogszabály kimondja, hogy „termék minden olyan ingó dolog, amelyet fogyasztóknak és felhasználóknak szántak, és üzleti tevékenység folyamán ellenszolgáltatás fejében vagy anélkül, új, használt vagy újra feldolgozott állapotban szállítottak vagy bocsátottak rendelkezésre, kivéve az élelmiszer, a takarmány, az élő növény vagy állat, az emberi eredetű készítmény vagy a közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű készítmény, továbbá a villamos energiáról, a földgázellátásról és a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások”.
Ennek alapján láthatjuk, hogy a törvényben foglalt előírások tekintetében terméknek minősül szinte minden áru, legyen az egy golyóstoll, fogkefe, gyerekjáték, háztartási cikk, elektronikai eszköz, bútor, bicikli és így tovább.
Ez tehát azt jelenti, hogy nagyon sok tárgyhoz, eszközhöz – legyen az bonyolult vagy pofonegyszerű, elektromos vagy mechanikus, új vagy használt – kötelező a használati és kezelési útmutató.
Ezentúl már a fogkefékhez is külön használati útmutatók lesznek?
Persze még hasznos is lehetne, ha a fogkeféhez ezentúl egy részletes leírást is kapnánk, hogy hogyan is kell jól fogat mosni. Így már nem is lenne szükség a fogorvosok felvilágosító munkájára, nem igaz? Persze ez csak vicc, és direkt sarkítottam a dolgot.
Ám a jogszabály alapján előírás a kötelező használati és kezelési útmutató még egy fogkefe esetén is. Az már más kérdés, hogy egy-egy leírásban milyen információknak kell szerepelnie. A leírásnak a termékkel kapcsolatos lényeges információkat kellene tartalmaznia. Ilyen lehet a termék rendeltetési célja, anyaga, mérete, fizikai tulajdonságai, felhasználásának korlátai, tisztítási és tárolási módja stb.
Szerencsére talán nem árasztanak majd el bennünket a papírok, ha fogkefét vagy más mindennapi dolgot vásárolunk. A minisztérium álláspontja szerint a használati és kezelési útmutató elektronikus úton is rendelkezésre bocsátható. Webáruházak esetén ez elég kézenfekvő lehet, hiszen a vásárló egyébként is a honlapon keresztül vásárolja meg a terméket, így a használati útmutató letöltési linkje is könnyedén elhelyezhető a termék leírásánál.
Amennyiben a vásárlásra üzletben kerül sor, már kissé trükkösebb lehet a megoldás. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy például a termék csomagolásán kerüljön feltüntetésre a weboldal, ahonnan a használati útmutató letölthető, vagy akár egy QR kód is segítheti a fogyasztókat az értékes információkhoz történő hozzáférésben.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.