„Megbízható, etikus, biztos és biztonságos generatív mesterséges intelligenciára van szükségünk”

2023. 10. 31., 15:10

Az Európai Bizottság üdvözli, hogy a G7-ek vezetői megállapodtak a Mesterséges Intelligenciára (MI) vonatkozó Nemzetközi Vezérelvekről, valamint a hirosimai mesterségesintelligencia-folyamat keretében a Mesterséges Intelligencia fejlesztői számára kidolgozott önkéntes Magatartási Kódexről.

Ezek az elvek és az önkéntes magatartási kódex nemzetközi szinten kiegészítik azokat a jogilag kötelező erejű szabályokat, amelyeket az uniós társjogalkotók a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály keretében jelenleg véglegesítenek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is csatlakozott a G7-ek vezetőinek nyilatkozatához, amelyet a G7-ek 2023. évi japán elnöksége adott ki.

Üdvözlő szavak

Ursula von der Leyen bizottságielnök: „A mesterséges intelligencia óriási előnyökkel járhat a polgárok és a gazdaság számára. A mesterséges intelligencia képességeinek gyors növekedése azonban új kihívásokat is jelent. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal már jelenleg is a szabályozás éllovasának számító EU a globális szintű MI-védőintézkedésekhez és -irányításhoz is hozzájárul. Örömmel fogadom a G7-ek Nemzetközi Vezérelveit és az önkéntes Magatartási Kódexet, amelyek tükrözik a megbízható mesterséges intelligencia előmozdítását célzó uniós értékeket. Felkérem a mesterséges intelligencia fejlesztőit, hogy a lehető leghamarabb írják alá és alkalmazzák ezt a magatartási kódexet.”

Věra Jourová,az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök: Megbízható, etikus, biztos és biztonságos – ilyen generatív mesterséges intelligenciára van szükségünk, ilyet is akarunk. A nemzetközi elveknek és a Magatartási Kódexnek köszönhetően az EU és hasonló gondolkodású partnereink az élen járhatnak abban, hogy a mesterséges intelligencia kockázatainak kezelése mellett teljes mértékben kiaknázzák annak előnyeit. Felszólítjuk a generatív mesterséges intelligencia fejlesztőit, hogy kötelezzék el magukat a Magatartási Kódex alkalmazása mellett.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos: „A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály révén az EU már jelenleg is világelső abban, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó egyértelmű és arányos szabályokat határozzon meg a kockázatok kezelése és az innováció előmozdítása érdekében. Örömmel látom, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály kockázatalapú megközelítése tükröződik a ma elfogadott nemzetközi vezérelvekben.”

A technológia biztonsága és megbízhatósága

A G7-eket alkotó hét ország és az EU vezetői által elfogadott tizenegy vezérelv iránymutatást nyújt a fejlett mesterségesintelligencia-rendszereket – például általános célú MI-rendszereket és generatív MI-rendszereket – fejlesztő, alkalmazó és használó szervezetek számára a technológia biztonságosságának és megbízhatóságának előmozdítása érdekében. E vezérelvek kötelezettségvállalásokat foglalnak magukban a kockázatok és a visszaélések csökkentésére, a sebezhetőségek azonosítására, a felelős információmegosztásnak, a biztonsági események bejelentésének, valamint a kiberbiztonságba és egy olyan címkézési rendszerbe való beruházásnak az ösztönzésére, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak azonosítását. 

Ezeket az elveket az EU az érdekelt felek körében végzett felmérés eredményei alapján a G7-ek többi tagjával közösen dolgozta ki a hirosimai mesterségesintelligencia-folyamat keretében. A Vezérelvek azután alapul szolgáltak egy Magatartási Kódex összeállításához, amely részletes és gyakorlati iránymutatást nyújt a mesterséges intelligenciát fejlesztő szervezetek számára. Az önkéntes Magatartási Kódex világszerte elő fogja mozdítani a mesterséges intelligencia felelős irányítását is. Mindkét dokumentumot szükség szerint felülvizsgálják és frissítik majd – többek között inkluzív, több érdekelt felet tömörítő konzultációk révén – annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is megfeleljenek a céljuknak, illetve lépést tartsanak e gyorsan fejlődő technológiával. A G7-ek vezetői felszólították a fejlett MI-rendszereket fejlesztő szervezeteket, hogy kötelezzék el magukat a Nemzetközi Magatartási Kódex alkalmazása mellett. Hamarosan az első aláírókat is bejelentik.

MI-folyamat

A G7-ek hirosimai mesterségesintelligencia-folyamatát a G7-ek 2023. május 19-i csúcstalálkozóján hozták létre azzal a céllal, hogy világszerte előmozdítsák a fejlett MI-rendszerekre vonatkozó védőintézkedéseket. A kezdeményezés az MI-re vonatkozó védőintézkedésekről szóló, többek között az OECD, a mesterséges intelligenciával foglalkozó globális partnerség (GPAI), valamint az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács és az EU digitális partnerségei keretében tartott nemzetközi megbeszélések szélesebb körébe illeszkedik.

Azóta, hogy az Európai Bizottság a Kereskedelmi és Technológiai Tanács 2023. május 31-i miniszteri találkozóján először bejelentette azon szándékát, hogy Magatartási Kódexet dolgozzon ki, aktívan együttműködött a G7 keretében a kulcsfontosságú nemzetközi partnereivel a mesterséges intelligenciára vonatkozó elvek és magatartási kódex kidolgozása érdekében. E nemzetközi kötelezettségvállalások összhangban vannak azokkal az MI-ről szóló átfogóbb jogszabály (a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály) részeként jelenleg tárgyalt, jogilag kötelező erejű szabályokkal, amelyek az EU-ban alkalmazandók lesznek.

A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabályra irányuló javaslat egyrészt garantálja az emberek és a vállalkozások biztonságát és alapvető jogait, másrészt Unió-szerte megerősíti a mesterséges intelligencia térnyerését, továbbá az MI-re irányuló beruházásokat és innovációt. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kockázatalapú, jogilag kötelező erejű szabályokat fog előírni az uniós piacon forgalomba hozott vagy üzembe helyezett MI-rendszerekre vonatkozóan.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS