Innovációs eredménytábla: messze van Magyarország az EU éllovasaitól

2022. 09. 23., 17:23

„Az európai innovációs eredménytábla jól mutatja, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek a kiválóságon alapuló, versenyképes, nyitott és tehetségvezérelt kutatás és innováció mellett.”

Az Európai Bizottság közzétette az európai innovációs eredménytábla 2022. évi kiadását, amelyből kiderül, hogy az EU innovációs teljesítménye 2015 óta mintegy 10 százalékkal nőtt. 2021-hez képest a 2022. évi innovációs teljesítmény 19 tagállam esetében javult, míg nyolc tagállam esetében romlott. Az uniós átlagot figyelembe véve az olyan globális versenytársak, mint Ausztrália, Kanada, a Koreai Köztársaság és az Egyesült Államok továbbra is teljesítményelőnyben vannak az EU-val való összehasonlításban. Mindazonáltal az EU csökkentette teljesítménybeli lemaradását ezekhez a nemzetekhez képest, és 2021 óta megelőzte Japánt.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos elmondta: „Európa innováció melletti elkötelezettségét jól mutatja az innovációs teljesítmény folyamatos javulása. Európa innovációs kapacitásának támogatása érdekében a Horizont Európa előmozdítja a kiválóságot, és támogatja a vezető kutatókat és innovátorokat a zöld, egészséges és reziliens Európa biztosításához szükséges rendszerszintű változások ösztönzésében. A 2022. évi európai innovációs eredménytábla rámutat arra, mennyire fontos egy páneurópai innovációs ökoszisztéma létrehozása. A közelmúltban elfogadott új európai innovációs menetrend Európát a mélytechnológiai innovációk új hullámának élvonalába helyezi, és biztosítja, hogy az innováció Európa minden régiójába, többek között a vidéki területekre is eljusson.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „Európa autonómiája és versenyképessége attól függ, hogy képesek vagyunk-e technológiai és kereskedelmi vezetővé válni olyan stratégiai területeken, mint az űrkutatás, a védelem, a hidrogén, az akkumulátorok, a chipek, a kvantumtechnológia és a nagy teljesítményű számítástechnika. Európa innovációs menetrendje, az induló vállalkozásoknak és az innovatív kkv-knak nyújtott támogatásunk, az ipari szövetségek vagy a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek már most is rendkívül innovatív projekteket eredményeznek Európa-szerte. Így váltjuk tudományos kiválóságunkat technológiai és ipari vezető szerepre, valamint minőségi munkahelyekre Európában.”

Főbb megállapítások

Eredményük alapján a tagállamok négy teljesítménycsoportba sorolhatók: vezető innovátorok (a teljesítmény meghaladja az uniós átlag 125 százalékát), erős innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 100 százaléka és 125 százaléka között van), mérsékelt innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70–100 százaléka között mozog) és feltörekvő innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70 százaléka alatt van). Svédország továbbra is a legjobban teljesítő ország az EU-ban. Az innováció terén vezető helyen áll még Belgium, Dánia, Hollandia és Finnország.

A tavalyi kiadáshoz képest három ország váltott teljesítménycsoportot. Hollandia vezető innovátor, Ciprus erős innovátor, Észtország pedig mérsékelt innovátor lett.

Az országkódok feloldása: AT: Ausztria; BE: Belgium; BG: Bulgária; CZ: Csehország; CY: Ciprus; DE: Németország; DK: Dánia; EE: Észtország; EL: Görögország; ES: Spanyolország; FI: Finnország; FR: Franciaország; HR: Horvátország; HU: Magyarország; IE: Írország; IT: Olaszország; LT: Litvánia; LU: Luxemburg; LV: Lettország; MT: Málta; NL: Hollandia; PL: Lengyelország; PT: Portugália; RO: Románia; SE: Svédország; SI: Szlovénia; SK: Szlovákia.

A friss eredmények alapján

– Németország, Írország, Franciaország, Ciprus, Luxemburg és Ausztria erős innovátorok, amelyek teljesítménye meghaladja az uniós átlagot;

– Észtország, Csehország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Litvánia, Málta, Portugália és Szlovénia mérsékelt innovátorok;

– Bulgária, Horvátország, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia feltörekvő innovátorok.

Magyarország innovációs teljesítménye javult, de az uniós átlagnál lassabban, az ország lemaradása így nőtt – olvashatjuk a jelentésben.

Az európai innovációs eredménytábla korábbi verzióihoz hasonlóan több mutató esetében is ideiglenes adatokat használtak, biztosítva a legfrissebb információk beépítését. A teljesítménycsoportok összetétele eltérő lehetne, ha végleges adatok álltak volna rendelkezésre a számításokhoz, különösen abban az esetben, amikor egy ország eredménye nagyon megközelíti a teljesítménycsoport küszöbértékét.

Az EU innovációs megosztottsága továbbra is fennáll. A teljesítménycsoportok jellemzően földrajzilag koncentrálódnak: a vezető innovátorok és a legtöbb erős innovátor Észak- és Nyugat-Európában található, a mérsékelt és feltörekvő innovátorok többsége pedig Dél- és Kelet-Európában. A 2022 júliusában elfogadott új európai innovációs menetrend részeként a Bizottság arra fog összpontosítani, hogy áthidalja az EU-n belüli innovációs szakadékot, és Európát a globális innovációs színtér vezető szereplőjévé tegye.

A jelentés az uniós tagállamokra, valamint Európa és a világ számos más országára terjed ki. Az előző évekhez képest az idei kiadásban három további ország is szerepel, nevezetesen Albánia, Chile és Mexikó.

Az európai innovációs eredménytábla

Az európai innovációs eredménytábla 2001 óta nyújt összehasonlító elemzést az uniós országok, más európai országok és a regionális szomszédok innovációs teljesítményéről. Értékeli a nemzeti innovációs teljesítmény viszonylagos erősségeit és gyengeségeit, és segíti az országokat abban, hogy meghatározzák azokat a területeket, amelyek beavatkozást igényelnek.

Az európai innovációs eredménytábla jól mutatja, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek a kiválóságon alapuló, versenyképes, nyitott és tehetségvezérelt kutatás és innováció mellett. Az eredménytábla elősegíti továbbá olyan szakpolitikák kidolgozását, amelyek fokozzák az innovációt Európában, és tájékoztatják a politikai döntéshozókat a gyorsan változó globális környezetben. A kutatás és az innováció alapvető része a koronavírus-válságra adott összehangolt uniós válasznak, amely Európa fenntartható és inkluzív helyreállítását is támogatja.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS