Innovációs eredménytábla: messze van Magyarország az EU éllovasaitól

2022. 09. 23., 17:23

„Az európai innovációs eredménytábla jól mutatja, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek a kiválóságon alapuló, versenyképes, nyitott és tehetségvezérelt kutatás és innováció mellett.”

Az Európai Bizottság közzétette az európai innovációs eredménytábla 2022. évi kiadását, amelyből kiderül, hogy az EU innovációs teljesítménye 2015 óta mintegy 10 százalékkal nőtt. 2021-hez képest a 2022. évi innovációs teljesítmény 19 tagállam esetében javult, míg nyolc tagállam esetében romlott. Az uniós átlagot figyelembe véve az olyan globális versenytársak, mint Ausztrália, Kanada, a Koreai Köztársaság és az Egyesült Államok továbbra is teljesítményelőnyben vannak az EU-val való összehasonlításban. Mindazonáltal az EU csökkentette teljesítménybeli lemaradását ezekhez a nemzetekhez képest, és 2021 óta megelőzte Japánt.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos elmondta: „Európa innováció melletti elkötelezettségét jól mutatja az innovációs teljesítmény folyamatos javulása. Európa innovációs kapacitásának támogatása érdekében a Horizont Európa előmozdítja a kiválóságot, és támogatja a vezető kutatókat és innovátorokat a zöld, egészséges és reziliens Európa biztosításához szükséges rendszerszintű változások ösztönzésében. A 2022. évi európai innovációs eredménytábla rámutat arra, mennyire fontos egy páneurópai innovációs ökoszisztéma létrehozása. A közelmúltban elfogadott új európai innovációs menetrend Európát a mélytechnológiai innovációk új hullámának élvonalába helyezi, és biztosítja, hogy az innováció Európa minden régiójába, többek között a vidéki területekre is eljusson.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „Európa autonómiája és versenyképessége attól függ, hogy képesek vagyunk-e technológiai és kereskedelmi vezetővé válni olyan stratégiai területeken, mint az űrkutatás, a védelem, a hidrogén, az akkumulátorok, a chipek, a kvantumtechnológia és a nagy teljesítményű számítástechnika. Európa innovációs menetrendje, az induló vállalkozásoknak és az innovatív kkv-knak nyújtott támogatásunk, az ipari szövetségek vagy a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek már most is rendkívül innovatív projekteket eredményeznek Európa-szerte. Így váltjuk tudományos kiválóságunkat technológiai és ipari vezető szerepre, valamint minőségi munkahelyekre Európában.”

Főbb megállapítások

Eredményük alapján a tagállamok négy teljesítménycsoportba sorolhatók: vezető innovátorok (a teljesítmény meghaladja az uniós átlag 125 százalékát), erős innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 100 százaléka és 125 százaléka között van), mérsékelt innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70–100 százaléka között mozog) és feltörekvő innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70 százaléka alatt van). Svédország továbbra is a legjobban teljesítő ország az EU-ban. Az innováció terén vezető helyen áll még Belgium, Dánia, Hollandia és Finnország.

A tavalyi kiadáshoz képest három ország váltott teljesítménycsoportot. Hollandia vezető innovátor, Ciprus erős innovátor, Észtország pedig mérsékelt innovátor lett.

Az országkódok feloldása: AT: Ausztria; BE: Belgium; BG: Bulgária; CZ: Csehország; CY: Ciprus; DE: Németország; DK: Dánia; EE: Észtország; EL: Görögország; ES: Spanyolország; FI: Finnország; FR: Franciaország; HR: Horvátország; HU: Magyarország; IE: Írország; IT: Olaszország; LT: Litvánia; LU: Luxemburg; LV: Lettország; MT: Málta; NL: Hollandia; PL: Lengyelország; PT: Portugália; RO: Románia; SE: Svédország; SI: Szlovénia; SK: Szlovákia.

A friss eredmények alapján

– Németország, Írország, Franciaország, Ciprus, Luxemburg és Ausztria erős innovátorok, amelyek teljesítménye meghaladja az uniós átlagot;

– Észtország, Csehország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Litvánia, Málta, Portugália és Szlovénia mérsékelt innovátorok;

– Bulgária, Horvátország, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia feltörekvő innovátorok.

Magyarország innovációs teljesítménye javult, de az uniós átlagnál lassabban, az ország lemaradása így nőtt – olvashatjuk a jelentésben.

Az európai innovációs eredménytábla korábbi verzióihoz hasonlóan több mutató esetében is ideiglenes adatokat használtak, biztosítva a legfrissebb információk beépítését. A teljesítménycsoportok összetétele eltérő lehetne, ha végleges adatok álltak volna rendelkezésre a számításokhoz, különösen abban az esetben, amikor egy ország eredménye nagyon megközelíti a teljesítménycsoport küszöbértékét.

Az EU innovációs megosztottsága továbbra is fennáll. A teljesítménycsoportok jellemzően földrajzilag koncentrálódnak: a vezető innovátorok és a legtöbb erős innovátor Észak- és Nyugat-Európában található, a mérsékelt és feltörekvő innovátorok többsége pedig Dél- és Kelet-Európában. A 2022 júliusában elfogadott új európai innovációs menetrend részeként a Bizottság arra fog összpontosítani, hogy áthidalja az EU-n belüli innovációs szakadékot, és Európát a globális innovációs színtér vezető szereplőjévé tegye.

A jelentés az uniós tagállamokra, valamint Európa és a világ számos más országára terjed ki. Az előző évekhez képest az idei kiadásban három további ország is szerepel, nevezetesen Albánia, Chile és Mexikó.

Az európai innovációs eredménytábla

Az európai innovációs eredménytábla 2001 óta nyújt összehasonlító elemzést az uniós országok, más európai országok és a regionális szomszédok innovációs teljesítményéről. Értékeli a nemzeti innovációs teljesítmény viszonylagos erősségeit és gyengeségeit, és segíti az országokat abban, hogy meghatározzák azokat a területeket, amelyek beavatkozást igényelnek.

Az európai innovációs eredménytábla jól mutatja, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek a kiválóságon alapuló, versenyképes, nyitott és tehetségvezérelt kutatás és innováció mellett. Az eredménytábla elősegíti továbbá olyan szakpolitikák kidolgozását, amelyek fokozzák az innovációt Európában, és tájékoztatják a politikai döntéshozókat a gyorsan változó globális környezetben. A kutatás és az innováció alapvető része a koronavírus-válságra adott összehangolt uniós válasznak, amely Európa fenntartható és inkluzív helyreállítását is támogatja.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS