A COP28 nyitányára véresen komoly statisztikákkal készülő WHO szerint ennyivel több ember hal meg minden egyes esztendőben, csupán azért, mert a világ nem képes megszabadulni a károsanyag-kibocsátástól. A világméretű probléma lassan egyenértékű a dohányzással.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a légszennyezés évente több millió ember halálos megbetegedését okozza, így mostanra a dohányzással összemérhető, súlyos egészségügyi problémát jelent.
A betegségek globális terheire vonatkozó 2019. évi statisztikák szerint a légszennyezés különböző formái a nőknél a halálozások 11,3, a férfiaknál pedig 12,2 százalékához járultak hozzá. Nem véletlen, hogy a levegőminőség javítása az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljainak egyike. Ennek sarkalatos, sőt, az egészségügyi kockázatok miatt már létfontosságú része a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra való áttérés. A címben írt sokkoló számot egy új tanulmányban osztották meg. Ez a globális légköri modellezési módszereken nyugvó munka azt vizsgálja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása milyen hatással lenne a légszennyezés okozta, betegségspecifikus és általános halálozásra.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatával évente már 5,1 millió ember halála hozható összefüggésbe.
A 2019-es statisztikák szerint világszerte összesen 8,3 millió haláleset történik a levegőben terjedő finom részecskék (PM2,5) és az ózon (O3) miatt. Riasztó, hogy ezeknek a haláleseteknek a 61 százaléka, összesen 5,1 millió haláleset kapcsolódik közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagok károsanyag-kibocsátáshoz. A komor statisztika azt is jelzi, hogy a légszennyezéssel összefüggő halálesetek száma akár 82 százalékkal csökkenthető lenne, csupán az emisszió hatékony ellenőrzésével.
A legtöbb fosszilis tüzelőanyagok okozta haláleset Dél- és Kelet-Ázsiában, ezen belül Kínában és Indiában történik. Előbbi ország 2,44 millió, utóbbi 2,18 millió állampolgárát veszíti el az emisszió miatt, minden egyes évben.
Bár a fosszilis tüzelőanyagok 2050-ig történő fokozatos kivonását a legtöbben továbbra is megvalósíthatónak tekintik, a szén-dioxid-árképzés, a kibocsátás szabályozása és minden ezzel kapcsolatos beruházás komoly kihívást jelent és a globális együttműködést igényel. A tudósok négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel, a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivonásától az antropogén források nélküli állapotig.
Az első forgatókönyv a legmerészebb: elvárja a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásával kapcsolatos valamennyi forrás mihamarabbi, teljes kivonását. A második és a harmadik forgatókönyv fokozatosabb megközelítést alkalmaz: felvázol egy utat a 25 százalékos, majd 50 százalékos csökkentéshez. A negyedik viszont kifejezetten radikális: azt a szcenáriót mérlegeli, ami az összes ember által okozott (antropogén) légszennyező forrás eltörlésével járna. A cselekvési terveket okkal időzítették az év ezen időszakára: a dubai Expo Cityben mától december 12-ig zajlik az ENSZ 28. klímacsúcstalálkozója, a COP28, ami „lehetőséget kínál arra, hogy jelentős előrelépést tegyünk a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása felé. Az ezzel járó egészségügyi előnyöknek kiemelt helyen kellene szerepelnie a napirenden” – jegyzik meg a tanulmány szerzői.
Gábor János
Főoldali kép: wirestock - Freepik
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.
