Roland Berger: optimista a hangulat a közép- és kelet-európai magántőke-befektetési társaságoknál

2024. 05. 14., 12:10

2024-ben az M&A-tevékenységek száma enyhén emelkedik, a közép- és kelet-európai régió is követi a tendenciákat a Roland Berger európai magántőke-felmérésének eredményei szerint. Az idei European Private Equity Outlook 2024 felméréshez a stratégiai tanácsadó cég 2200 magántőke-befektetési szakértőt kérdezett meg arról, mit várnak a különböző országok és régiók tekintetében, és mely témákat tartják fontosnak ebben az évben a magántőke-üzletág szempontjából.

A fejlődési kilátások a főbb európai országok és régiók között eltérőek. A válaszadók a DACH-régióban várják a legerősebb növekedést 2024-re, amelyet Franciaország és az északi országok követnek. Olaszország, Spanyolország és Portugália növekedési várakozásai is egyértelműen pozitívak, de a többi országhoz képest a válaszolók konzervatívabbnak tűnnek. A tavalyi évhez képest a közép- és kelet-európai kilátások optimistábbak: míg 2023-ban a válaszadók csak 16 százaléka számított javulásra, addig idén 58 százalékuk és nagyjából kétszer annyian számítanak inkább pozitív, mint negatív irányú üzletkötési aktivitásra.

A magántőke alapok részvételével zajló M&A-tranzakciók kilátásai iparáganként is eltérőek. Az elmúlt három évhez hasonlóan, Európában 2024-ben várhatóan a technológia – beleértve a szoftveres és digitális megoldásokat –, valamint a gyógyszeripar és az egészségügy lesznek a vezető ágazatok. A fő indokok között szerepel a gazdasági válságokkal szembeni ellenálló képesség, az ellátási lánc megerősítése, valamint a termékportfólió bővítése a gyógyszeriparban és az egészségügyben. A technológia, a szoftverek és digitális megoldások, a szoftver mint szolgáltatás (SaaS) és a digitális átalakítási megoldások (beleértve az adatelemzést, a hiperautomatizálást és a mesterséges intelligencia megoldásokat) kulcsfontosságúak. Ezek az iparágak alapvető növekedési jellemzőik, rugalmasságuk és skálázhatóságuk miatt különösen érdekesek a magánbefektetők számára.

A CEE régióban várhatóan az üzleti szolgáltatások és logisztika, az energia/közművek és az infrastrukturális beruházások területén is megnövekszik az M&A-tevékenység.  Magyarországon várhatóan a technológia, a gyógyszeripar és az energiaipar lesz az M&A-piac motorja. Az orosz-ukrán háború a technológiai, az energetikai és az építőipari ágazatra lesz a legnagyobb hatással, míg a politikai stabilitás továbbra is jelentős tényező a magántőke alapok döntéshozói számára.

A tranzakciók számának alakulását tekintve Európában a legígéretesebbek a kis és közepes tőkeértékű szegmensek, a közép-kelet-európai régióban működő magánbefektetők pedig még konzervatívabbak a mid cap (100-499 millió euró), az upper mid cap (500-99 millió euró) és a large cap (> 1 milliárd euró) szegmensek tekintetében. A magyar szereplők az M&A-tevékenység enyhe növekedésére számítanak, 50-50 százalékos arányban magán- és állami forrásokból származó finanszírozással.

A válaszadók Európa-szerte különböző kihívásokkal szembesülnek. Nyugat-Európában az általános gazdasági helyzet, a kamatkörnyezet és az értékelési szintek továbbra is a magántőke részvételével megvalósuló tranzakciók számát leginkább befolyásoló tényezők közé tartoznak.

„Közép- és Kelet-Európában a vonzó célpontok elérhetősége, a fogyasztói bizalom és az általános gazdasági helyzet a legjelentősebb tényezők. Magyarország követi a közép-kelet-európai trendet, ahol a vonzó célpontok elérhetősége, az értékelési szintek és a fogyasztói bizalom a fontos tényezők, azonban a politikai stabilitás az egyik legjelentősebb szempontként emelkedik ki” – mondta a tanulmány kapcsán Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.

Az értékteremtés mérései régiónként eltérőek; a közép- és kelet-európai országok és Magyarország azonban hasonlóságot mutatnak. A költségcsökkentés és az addicionális felvásárlások továbbra is jelentős tényezők, de csak a magyar válaszadók tartják fontos rövid távú értékteremtő intézkedésnek a refinanszírozást. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia bevezetése 5 éven belül minden régióban meghatározó tényező lesz. Hosszú távon a magyar válaszadók a mesterséges intelligencia megoldások integrálását és az ESG-t is fontos tényezőknek tartják.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS