Fellendültek tavaly az európai működőtőke-befektetések (FDI) a koronavírus-járvány okozta visszaesés után – derül ki az EY több mint 500 döntéshozó bevonásával készült nemzetközi felméréséből. Kelet-Közép-Európa továbbra is az egyik legvonzóbb beruházási célpont, Magyarországon másfélszeresére nőtt a külföldi befektetések száma.
Összesen 5,877 FDI-projekt valósult meg Európa-szerte 2021-ben, ezzel 5 százlakkal emelkedett a működőtőke-befektetések száma a kontinensen. A befektetők közel kétharmada (64 százalék) arra számít, hogy a gazdasági és geopolitikai kihívások ellenére a térség a következő három évben is egyre több beruházást vonz majd magához. Már idén a válaszadók több mint fele (53 százalék) erősítené jelenlétét a kontinensen az EY felmérése szerint.
A legvonzóbb befektetési célpontnak ezúttal Franciaország (1222), az Egyesült Királyság (993) és Németország (841) bizonyult az FDI-projektek számát tekintve. A megkérdezettek Nyugat-Európát (60 százalék) és Észak-Amerikát (52 százalék) követően Kelet- és Közép-Európát (42 százalék) tartják a befektetések szempontjából leginkább ideális régiónak. Az európai városok közül pedig Londont (34 százalék), Párizst (28 százalék) és Frankfurtot (21 százalék) emelték ki.
Magyarországon 2021-ben 76 FDI-projekt valósult meg az EY elemzése szerint, ami 58 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel a teljesítménnyel hazánk a 15. helyre emelkedett az európai listán. Idehaza a járműgyártásra, a szoftver- és IT-szolgáltatásokra, valamint az elektronikai szektorra vettettek leginkább szemet a külföldi befektetők elsősorban Dél-Koreából, Németországból, az Egyesült Államokból és Ausztriából.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint hazánk teljesítménye régiós összevetésben is kiemelkedő. Magyarországon 2021-ben mintegy 5,3 milliárd euró értékű kiemelt működőtőke-beruházásról született pozitív döntés − ami ötször annyi, mint a hasonló népességű Csehország eredménye (985 milliárd euró), míg Szlovákiáét (0,5 milliárd euró) tízszer, Lengyelországét (3,5 milliárd euró) pedig másfélszer haladja meg. Népességarányosan ugyanakkor mindhárom vezető mutató tekintetében (beruházási volumen, projektek és új munkahelyek száma) a magyar befektetésösztönzési erőfeszítések voltak a legsikeresebbek a múlt évben V4 viszonylatban.
„Az orosz-ukrán háború okozta bizonytalan gazdasági környezet a közeljövőben kihívást jelenthet Európára nézve, de a befektetők optimisták a kontinens, így Magyarország hosszú távú kitátásait tekintve” – mondta Kocsis Zsolt, az EY adótanácsadással és állami támogatásokkal foglalkozó területének partnere.
„A működőtőke-befektetésekhez leginkább olyan országokat keresnek a piaci szereplők, ahol kedvező és kiszámítható az adózási- és szabályozási környezet, elérhető a megfelelő technológiai képességekkel rendelkező munkaerő és biztosított a szellemi tulajdonjog védelme. Ebben a tekintetben hazánk hosszú évek óta élen jár" – tette hozzá.
„A tavalyi rekord beruházási volument követően is töretlen az érdeklődés a magyarországi befektetések iránt mind az újonnan beruházni kívánó, mind a már hazánkban jelen lévő külföldi vállalatok részéről” – mondta Joó István, a HIPA vezérigazgatója.
„Az utóbbi időszak ázsiai dominanciája folytatódhat, miközben a hagyományosan erős német és amerikai reláció továbbra is aktívnak ígérkezik. A jövőben főként tudás- és technológia-intenzív projekteket részesítünk előnyben, és az így testet öltő folyamatos működőtőke-beáramlás jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.”
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.