Jövő kedden már megvásárolható az új állampapír

2023. 07. 26., 18:41

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) új konstrukciójú Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) hirdet meg a lakosság részére, amelyet augusztus 1-től lehet megvásárolni online vagy személyesen.

Az új konstrukcióban a 2033-as lejáratú PMÁP, évi 14,75 százalék induló kamatozású, amelynek éves kamatprémiuma 0,25 százalék.

A 2022-ben meghirdetett Lakossági Állampapír Stratégiájában szerepel a lakossági befektetői kör tényleges igényeire épülő termékkör fejlesztése, ezért az ÁKK folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci mozgásokat, változásokat. Az elmúlt időszak alapján a megtakarítók többsége a hosszabb futamidejű, biztonságos, megbízható, kamatadó és szochomentes PMÁP-ban gyarapítja vagyonát. 2023. első hat hónapjában bruttó 2129 milliárd forint összegben vásároltak PMÁP-ot.

Az ÁKK ennek mentén alakította ki, az eddigi leghosszabb futamidővel, legújabb 2033/I PMÁP sorozatát. A 2033-ban lejáró sorozat kibocsátásával az ÁKK célja a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapír-állomány futamidejének további hosszítása, valamint a lakossági állampapírokban megtakarító ügyfelek számának növelése, illetve hosszú távú, jó kamatozású, biztonságos, megbízható, kamatadó- és szochomentes befektetési lehetőség biztosítása a magyar lakosság számára.

Az új PMÁP-sorozat kibocsátásával egyidőben, azaz 2023. augusztus 1-től, mint értéknaptól a jelenleg értékesítés alatt álló 2028/L és 2031/I PMÁP-sorozatok forgalomba hozatalát lezárják.

A forgalmazókra nézve, az ÁKK a mostani új futamidejű PMÁP-sorozat esetében alacsonyabb értékesítési korlátot határozott meg. 2023. augusztus 1-től minden forgalmazó 25 millió forintos értékhatárig értékesíthet az elsődleges piacon egy lakossági befektető számára a PMÁP 2033/I sorozatból. Az alacsonyabb értékesítési korláttal az ÁKK célja a lakossági program keretében a kisebb megtakarításokat kezelő állampapír-befektetők széleskörű kiszolgálása.

A Prémium Magyar Állampapírt belföldi és külföldi magánszemélyek vásárolhatják meg a Magyar Államkincstár, a Magyar Posta és egyes bankok fiókhálózatában, valamint a WebKincstár, MobilKincstár, és a bankok online felületein. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS