A csehek 144, a magyarok 106 eurót tudtak megspórolni havonta

2023. 12. 22., 13:10

A kelet-közép-európai régió hat vizsgált országából Romániában nőtt a legnagyobb mértékben azok aránya, akik úgy érzik, hogy anyagi helyzetük javult az utóbbi időben, míg a magyarok a legborúlátóbbak táborát erősítik. A legtöbbet a csehek tesznek félre havonta, míg a legkevesebbet a szerbek tudják megspórolni.

Az Erste Csoport Ausztrián kívüli hat kelet-közép-európai piacából (Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia) a horvátok érzik úgy a legnagyobb arányban (53 százalék), hogy romlott az anyagi helyzetük az utóbbi 2-3 évben. Alig valamivel jobb a helyzet itthon: a magyarok 52 százaléka látja sötétebben a pénzügyeit, ráadásul a legnagyobb visszaesést is Magyarországon mérték, egy évvel korábban még csupán 44 százalék gondolta úgy, hogy rosszabbul él.

Ezzel szemben Romániában sokan javulást érzékelnek anyagi helyzetükben: az egy évvel korábbi 38 százalékról 29 százalékra csökkent azok aránya, akik pénzügyi helyzetük romlásáról számoltak be, míg kifejezett javulásról 6 százalékponttal többen, 24 százalék nyilatkozott – derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára készített reprezentatív kutatásából, amely a 15 évesnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkező lakosság megtakarítási szokásait vizsgálta.

„Az inflációs környezet ellenére vagy éppen ezért, az emberek igyekeznek ugyanannyit vagy többet félretenni, mint korábban. Mindig van miért megtakarítani, de most igazán oda kell figyelni arra, hogy a céljainknak megfelelően válasszunk befektetési formát, hosszú vagy rövid futamidőt, magasabb vagy alacsonyabb kockázatú eszközöket” – mondta Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

„A karácsonyi időszak sem feltétlenül csak a nagyobb kiadásokról szól, hiszen sokan teszik félre az év végén kapott bónuszt, „pulykapénzt”, vagy igyekeznek az utolsó pillanatban teljesen kihasználni az adókedvezményes keretet a támogatott megtakarítási formák esetében. Például akár év végén is érdemes belevágni az önkéntes nyugdíjpénztári tagságba, amellyel igénybe vehető 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos személyijövedelemadó-visszatérítés is” – tette hozzá Harmati László.

A nagy többség minden országban fontosnak tartja, hogy félretegyen. A legnagyobb arányban a szlovákok (86 százalék) gondolják elengedhetetlennek, hogy megtakarítsanak, míg a sor végén a szerbek (68 százalék) állnak – a magyarok esetében ez az arány 82 százalék. A legtöbbet a csehek tesznek félre, átlagosan 144 eurót havonta. Őket a szlovákok követik 125 euróval, de a magyarok is felfértek a dobogóra 106 euróval. (A legkevesebbet a szerbek spórolnak meg, csak havonta átlag 51 eurót.) Ráadásul a magyaroknál nőtt a legtöbbet a félretett pénz összege, tavalyhoz képest 23 eurót, ami 28 százalékos növekedést jelent. Ennek ellenére a magyarok a legelégedetlenebbek azzal az összeggel, amit meg tudnak takarítani (46 százalék), még a szerbeket (41 százalék) is előzzük e tekintetben.

A legtöbben váratlan helyzetekre spórolnak: a szlovákoknál és a cseheknél ez az arány kiugróan magas, 92, illetve 91 százalék, míg a magyarok esetében csak 55 százalék. A szlovákok és a csehek állnak a legjobban általános pénzügyi tartalék, valamint az időskori öngondoskodás terén is: előbbi célra 87, illetve 85 százalék rak félre, utóbbira 50, illetve 74 százalék. A magyar bankolók 53 százalékának az a célja a spórolással, hogy legyen egy általános pénzügyi tartaléka, míg a nyugdíjas évekre a lakosság egyharmada tesz félre.

A hat régiós országban csak Magyarországon (55 százalék) és Szlovákiában (52 százalék) vannak többségben azok, akik minden hónapban ugyanannyit tesznek félre, a többi országban a nagy többség annyival növeli megtakarításait, amennyit a hónap vagy az év végén meg tud spórolni – utóbbiak aránya Romániában (73 százalék) és Szerbiában (74 százalék) a legmagasabb. A legtöbben mindenhol a hagyományos banki megtakarítási eszközökre esküsznek, de míg például a cseheknél és a szlovákoknál a célbetét a legkedveltebb (a bankolók 70, illetve 69 százaléka rendelkezik ilyennel), addig a másik négy országban a legtöbben folyószámlán tartják a pénzüket.

Az utóbbi évek válságai felértékelték a megtakarítások fontosságát. A nehézségek ellenére a legtöbb vizsgált országban legalább ugyanannyit vagy többet tesznek félre az emberek most, mint a koronavírus-járvány előtt. Egyedül Szerbiában voltak valamivel többen (51 százalék) azok, akik csökkenő megtakarítási lehetőségről számoltak be, de a helyzet Magyarországon sem volt sokkal jobb (49 százalék).

A korábban megszokottnál nagyobb ütemű áremelkedések más országokban is okoztak nehézséget, az idei felmérésben azonban Csehországban, Szlovákiában és Romániában már csökkent azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy erősen érinti őket a magas infláció. A drágulást leginkább megérzők aránya Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, és messze a magyarok mondták a legnagyobb arányban (56 százalék), hogy nagyon érinti őket az árak emelkedése. A horvátoknál, akik a második legrosszabb helyzetértékelést adták, ez az arány 26 százalék.

A legtöbben továbbra is elsősorban a családtagok véleménye alapján, illetve az interneten kutakodva igyekeznek tájékozódni befektetési döntések előtt, Szerbia kivételével azonban minden országban nőtt a nyitottság arra, hogy banki tanácsadóktól kérjenek segítséget. A felkészült tanácsadókra szükség is van, mivel saját bevallásuk szerint a magyarok egyharmada egyáltalán nem mozog komfortosan a pénzügyi témákban, banki termékekben, a régióban ennél csak a szerbek szerepeltek rosszabbul. Bár óriási tévhit, mégis magasan a magyarok között a legmagasabb azonban azok aránya (61 százalék), akik szerint a befektetési termékek csak kalandvágyóknak valók.

Érdekes, hogy a tőkenyereség után fizetett adó fogalmával ugyanakkor a magyarok vannak leginkább tisztában, ami valószínűleg a megtakarítások után kivetett szociális hozzájárulási adó nyári bevezetésének köszönhető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.