K&H: újabb lakásdrágulást várnak a magyarok

2020. 01. 30., 13:45

A K&H biztos jövő felmérése szerint a magyarok a következő három évben 23 százalékos áremelkedést várnak a lakáspiacon. Árcsökkenésre 12 százalék számít, míg több mint 50 százalékos drágulást az érintettek 7 százaléka tart elképzelhetőnek.

A magyarországi lakáspiacon az elmúlt években jelentősen emelkedtek az árak, a K&H biztos jövő felmérése pedig arra kereste a választ, hogy a 30-59 éves magyarok mekkora áremelkedést érzékeltek 2019 harmadik negyedévét megelőző három évben, és mire számítanak a következő három esztendőben.

Drága Budapest

A megkérdezettek három év alatt átlagosan 47 százalékos áremelkedést tapasztaltak az ingatlanoknál. A legtöbben – a válaszadók 32 százaléka – 25-49 százalékos, 22 százalékuk pedig még jelentősebb, 50-74 százalékos drágulást érzékelt. Minden tízedik megkérdezett szerint pedig megduplázódtak az árak az utóbbi három évben. Budapesten az átlagnál komolyabb, 56 százalékos volt drágulás a magyarok szerint. Ez összhangban van a hivatalos KSH-adatokkal, amelyek szerint a múlt év második félévében egy átlagos budapesti használt lakás ára 32,7 millió forint volt, ami 54 százalékkal haladja meg a 2016-os szintet. A felmérésből az is kiderült, hogy akik lakásvásárlást terveztek az elmúlt három évben, az átlagosnál magasabb, 51 százalékos drágulásról számoltak be.

Hogyan tovább?

A magyarországi lakásár-emelkedés üteme a hivatalos adatok szerint lelassult 2019-ben, egyelőre kérdés, hogy mikor áll meg a drágulás. A kutatásban megkérdezettek többsége szerint a következő három évben folytatódik a drágulás: szerintük átlagosan 23 százalékkal kell majd többet fizetni a lakásokért. Az átlagok mellett érdemes a részeredményeket is megnézni: 20 százalék maximum 10 százalékos áremelkedést jósolt, 22 százalék számít 11-24 százalékos drágulásra, míg 7 százalék szerint több mint 50 százalékos drágulásra érdemes felkészülni.

Mindössze 5 százalék számít stagnálásra, míg 12 százalék bízik abban, hogy olcsóbbak lesznek a lakások. Árcsökkenésre egyébként leginkább a keleti megyékben számítanak, illetve azok reménykednek ebben, akik vásárolni terveznek a jövőben, míg az árak leginkább Budapesten nőnek majd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-21 18:10:00
A NAV Ügyfélportálon gyorsan és egyszerűen érhetők el a foglalkoztatási adatok. Mindössze néhány kattintással ellenőrizheti bárki aktuális jogviszonyadatait, hogy bejelentették-e, hány órában, és mióta él a jogviszonya, illetve a korábbi, már lezárt foglalkoztatások is listázhatók – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS