A 2017. évi szja-bevallásokat Miheller Tibor, a NAV Tervezési és Elemzési Főosztályának elemzési és stratégiai szakértője elemzi.
A cikk az Adóvilág 2018/12. számában jelent meg.
Az alábbiakban a benyújtott, és a statisztikai célú bevallás feldolgozás 2018. augusztus 6-ai zárásáig könyvelt személyi jövedelemadó-bevallások összesített adatain keresztül értékelem a magánszemélyek 2017. évi jövedelemadózásának főbb jellegzetességeit, és bemutatom az előző adóévhez képest történt változásokat.
A személyi jövedelemadó szabályozásában 2017. évet érintően bekövetkezett változások közül csak a leg fontosabbakat emelem ki. Egyrészt a már korábban elfogadottaknak megfelelően 2017. január 1-től két eltartott esetén a családi adóalap kedvezmény összege kedvezményezett eltartottakként, havi szinten 100.000 forintra emelkedett. Másrészt – a NAV szemléletváltása és az adóadminisztrációs terhek csökkentését célzó intézkedések folytatásaként – a személyi jövedelemadó bevallási rendszerét érintően további, a 2017. évről szóló bevallások tekintetében már hatályos változások történtek. Ezen módosítások értelmében a munkáltatói adómegállapítás megszűnt, valamint az adóbevallási tervezetek készítése kiterjesztésre került a mezőgazdasági őstermelőkre és az általános forgalmi adó köteles magánszemélyekre. A Személyi jövedelemadó törvényt illetően elfogadott módosításokon túl meg kell említenünk olyan más jogszabályokkal kapcsolatos változásokat is, melyek akár az adózók jövedelmi helyzetében, akár a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettséggel érintettek körében számottevő eltérést okoztak az előző évhez viszonyítva. Először is szükségesnek tartom kiemelni, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum havi összege jelentős mértékben emelkedett: előbbi 111.000 forintról 127.500 forintra, utóbbi 129.000 forintról 161.000 forintra. További számottevő változás volt a szociális hozzájárulási adó és a korábbi 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 2017. január 1-jétől hatályos mértékének 22 százalékra történő csökkentése. Végül kiemelem, hogy a KATA bevételi értékhatára 12 millió forintra emelkedett, mely intézkedés tovább fokozta az egyéni vállalkozók Személyi jövedelemadó tör vény hatálya alól történő elvándorlását.
A 2018. augusztus 6-án lezárt statisztikai célú bevallás feldolgozás adatai szerint a 2017. adóévre vonatkozóan összesen 5.027,0 ezer magánszeméllyel kapcsolatosan dolgoztunk fel személyi jövedelemadó-bevallást.
A feldolgozott bevallásokat számos tényező befolyásolta. Ezek közé tartoznak a munkaerő-piaci tartalékok fokozatos kimerülése, a minimálbér előző évhez viszonyított kiugró mértékű emelkedése és ezen keresztül egyes adómentességi határok (egyszerűsített foglalkoztatás keretében jövedelmet szerzők mentesített keretösszege, a nappali tagozatos hallgatók részére a gyakorlati képzés, a duális képzésben részt vevők számára a gyakorlati képzés és az elméleti képzés idejére havonta kifizetett juttatás, díjazás havi minimálbért meg nem haladó összege) dinamikus növekedése, a KATA értékhatár növelése és az adózói létszám dinamikus emelkedése, ezzel párhuzamosan a Személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók számának csökkenése.
A 2017. adóévet érintően 4.728,6 ezer magánszemély vallott valamilyen összevonás alá eső jogcímen jövedelmet. Ez az előző évhez viszonyítva 1,1 százalékkal alacsonyabb, az érintett bevallói létszám mérséklődését az előzőekben jelzett okok indokolják. Az adózók által összesen vallott 12.443,6 milliárd forintos összevont jövedelemtömeg 12,7 százalékkal, azaz 1.400,7 milliárd forinttal haladta meg a bázisidőszaki adatot. Az összevonás alá eső jövedelmek egy főre jutó éves összege 2.309 ezer forintról – kiugróan magas, 14,0 százalékos dinamikát mutatva – 2.632 ezer forintra emelkedett. Az összevonás alá eső jövedelem jogcímeken belül a legmeghatározóbb csoportot képviselő nem önálló tevékenységből származó jövedelmek a 2017. adóévi összes összevont jövedelem 96,3 százalékát, 11.988,7 milliárd forintot tettek ki. Az ezen kategóriába tartozó jövedelmek összességében az összevont jövedelmek teljes állományának növekedési ütemét kissé meghaladó mértékben, 12,8 százalékkal, 1.364,8 milliárd forinttal bővültek.
2017. évet érintően országosan a 2016. évinél 1.291,6 milliárd forinttal több, összesen 11.461,5 milliárd forint munkaviszonyból származó bérjövedelmet vallottak be. 2017-ben 4.246,5 ezer magánszemély rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, mely 105,3 ezer fős, 2,4 százalékos csökkenést jelentett 2016. évhez viszonyítva. A létszámváltozást az egyes jövedelemsávok tekintetében vizsgálva az látható, hogy a legalsó, 1 forint és 50 ezer forint közötti összevont jövedelem kategóriában a munkaviszonyból származó bérjövedelmet feltüntetők létszáma 57,1 ezer fővel 64,5 ezer főre csökkent, míg az 1 forint és 150 ezer forint közötti osztásközt vizsgálva összesen 94,8 ezer fős vissza esés volt tapasztalható.
Mivel a jövedelmek sávok szerinti bontásban történő vizsgálata alapján megállapítható, hogy a lét számcsökkenés az alacsonyabb jövedelemkategóriákban jelentkezett, elmondható, hogy ennek hátterében nem a teljes munkaidőben, folyamatosan foglalkoztatott munka vállalók számának csökkenése, hanem a töredék időszakban, munkaviszonyban alkalmazottak körének szűkülése állt.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmek 7,5 százalékos növekedéssel, 28,1 milliárd forinttal haladták meg a bázisidőszaki 372,6 milliárd forintos volument. Az adóév során vallott 400,7 milliárd forintos összegük – a 2016. adóévitől 0,2 százalékponttal elmaradva – az összes összevont jövedelem 3,2 százalékát tette ki.
Az egyéb kategóriába tartozó jövedelmek össze vont jövedelmeken belüli részaránya a 2016. évi szinttel megegyezően 0,4 százalékos volt, volumenük 46,4 milliárd forintról 54,2 milliárd forintra nőtt. Az összevont jövedelmek sávos megoszlásában 2017. évben jelentkező változásokat alapvetően az adóév során meg figyelhető kiugróan magas egy főre számított jövedelem dinamika határozta meg, másodsorban a valamely összevonás alá eső jogcímen jövedelmet szerző összes magánszemély számának enyhe csökkenése.
A növekvő fajlagos jövedelem eredményeként az egyes sávok között átrendeződés volt megfigyelhető, a magasabb jövedelmi kategóriák létszámának összes bevallón mért részarányai erőteljes növekedést mutattak, míg az alacsonyabbakba tartozó adózók számossága esetében jelentős csökkenés volt tetten érhető, melyet tovább fokozott, hogy az összes összevont adóalapot feltüntető adózó számának csökkenése is ezen sávokra koncentrálódott.
A 2017. évben első házasok kedvezménye címén páronként – változatlanul – együttesen havi 33.335 forint összevont adóalap-kedvezményt lehetett igénybe venni, amely 5.000 forint mértékű adócsökkenést jelentett. A 2017. évet érintően beadott személyi jövedelemadó-bevallásokban 81,7 ezer adózó csökkentette összevont adóalapját ezen kedvezmény címén, 21,7 milliárd forint összegben. Ez a 15 százalékos adókulccsal számolva 3,3 milliárd forint összegű adókedvezményt jelentett, mely a 2016. évi adatokhoz mérten 1,1 milliárd forint emelkedést mutatott. A kiugró növekmény annak folyománya, hogy a 24 hónapos jogosultsági időszak és a házasságkötés időpontjára vonatkozó 2014. december 31-e utáni kikötés eredményeképpen 2016. év végéig folyamatosan, dinamikusan bővült a kedvezményre jogosultak köre.
A 2017. évi személyi jövedelemadó-bevallásukban összesen 1.098,9 ezren éltek családi adóalap-kedvezmény igénybe vételével, mely 25,6 ezer fős csökkenést jelentett az előző évhez viszonyítva. A fenti összesen létszám egyben azt is mutatja, hogy nagyságrendileg minden ötödik bevallást benyújtó magánszemély érvényesített családi kedvezményt – az igénybe vevők pontos részaránya 21,9 százalék os volt a tárgyidőszakot érintően. A családi kedvezmény átlagosan érvényesített összege 1.254 ezer forint/főről 1.406 ezer forint/főre nőtt, melynek hatására az országos szinten összességében igénybe vett adóalap-kedvezmény mértéke – az előző évhez viszonyítva 135,5 milliárd forintos emelkedést mutatva – 1.545,3 milliárd forintra bővült. Ez a 15 százalékos adókulccsal számolva, a 2016. évi 211,5 milliárd forinttal szemben, 231,8 milliárd forint tényleges adókedvezményt eredményezett 2017. évet érintően. A fajlagos adócsökkentés tekintetében így 12,2 százalékos növekedés volt tapasztalható, összege az előző évi 188 ezer forint/főről 211 ezer forint/főre nőtt.
2017. adóévet érintően az adózók – az előző évit 3,3 milliárd forinttal meghaladóan – 56,3 milliárd forint összegben érvényesítettek családi járulékkedvezményt, mely összegből 22,6 milliárd forint az egészségbiztosítási járulék bevételek, 20,6 milliárd forint a nyugdíjjárulék bevételek és 13,1 milliárd forint – az adóbevallással egyidejűleg történő elszámolás során – a személyi jövedelemadó bevételek összegét csökkentette. A járulékkedvezmény adott évi összege alapján a hatályos adómértékkel visszakalkulálva azt láthatjuk, hogy a 2016. év vonatkozásában számítható 353,7 milliárd forinttal szemben 2017. év tekintetében 375,4 milliárd forint volt a mértéke azon összevont adóalappal szemben fel nem használt családi kedvezménynek, mely családi járulékkedvezményként került kihasználásra.
A 2017. évben – az összevont adóalap utáni adó terhére történő rendelkezéseket is ide sorolva – összesen 45,4 milliárd forint értékben vallottak be a magánszemélyek hagyományos, összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételeket. Ez 9,2 milliárd forintos növekedést jelentett a bázisidőszakhoz viszonyítva. A kérdéses kedvezmények valamelyikét igénybe vevők számát vizsgálva a 2016. évihez mér ten 124,2 ezer fős létszám bővülés mutatkozott, a teljes 898,5 ezer fős érvényesítői kör az összes bevalló 17,9 százalékát, az összevont adóalap után számított adót kimutató adózók 20,1 százalékát tette ki.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba, a nyugdíj-előtakarékossági számlákra és a nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetések alapján az összevont adóalap utáni adó terhére 709,0 ezer adózó összesen 28,1 milliárd forint összegben nyújtott be rendelkező nyilatkozatot.
A 2017. adóévben az összevont jövedelmeikre tekintettel az érvényesíthető kedvezmények levonása után az előző évinél 34,3 ezerrel kevesebb, összesen 4.445,1 ezer magánszemély vallott adófizetési kötelezettséget. Az összevont adóalap után keletkezett adó összege – a kedvezményeknél figyelembe véve az adó terhére történő rendelkezéseket is – 1.587,3 milliárd forintot tett ki, mely 12,8 százalékkal, 180,0 milliárd forinttal haladta meg az előző évi értéket.
Az összevont jövedelmek adóterhelését az összes kedvezménnyel – beleértve az adó terhére történő rendelkezéseket is – csökkentett számított adó és az alapul szolgáló össze vont jövedelmek hányadosaként kalkulálva az összesített adóteher 2017. évben 12,8 százalékos volt, mely megfelelt az előző évi értéknek. Mivel az adó mértéke nem változott a két év között, valamint a kedvezmények tekintetében sem történt gyökeres változás a tárgyidőszak során, ezért komolyabb eltérésre nem is lehetett számítani.
A 2017. évre vallott külön adózó jövedelmek összege a 2016. évihez mérve 11,8 százalékkal, 1.041,3 milliárd forintról 1.164,2 milliárd forintra emelkedett. A bővülés üteme kissé elmaradt az összevont jövedelmeknél tapasztalt dinamikától, azonban az eltérés mértéke nem volt akkora, hogy jelentősen megváltoztassa a két jövedelem típus összes jövedelmen belüli részarányát, így az a forrásadós jövedelmeknél az előző évihez hasonlóan 8,6 százalékos szinten alakult. A külön adózó jövedelmet szerző adózók létszámában – hasonlóan az összevont jövedelmet szerzőkéhez – csökkenés mutatkozott a tárgyidőszak során. 2017. évben elkülönülten adózó jövedelmet az összes bevalló 6,5 százaléka, 326,7 ezer magánszemély tüntetett fel a bevallásában, szemben a 2016. évi 338,1 ezer fővel. Az átlagosan vallott összeg – párhuzamosan a létszámcsökkenés ellenére megfigyelhető dinamikus jövedelembővüléssel – 3.080 ezer forint/főről 3.564 ezer forint/főre nőtt. A külön adózó jövedelmeket terhelő adó tekintetében is hasonló folyamatok érvényesültek a tárgyidőszak során. 2017-et érintően – a 2016. évi 396,3 ezer fővel és 167,9 milliárd forinttal szemben – 383,2 ezer fő, 484 ezer forint/fős fajlagos összeg mellett, összesen 185,6 milliárd forint kötelezettséget vallott (az adókötelezettséget valló magánszemélyek száma a vállalkozói osztalékalapot ki nem mutató, de vállalkozói szja kötelezettséget valló egyéni vállalkozók miatt haladja meg a forrásadós jövedelmet szerző adózók számát). A forrásadós jövedelmek jogcím szerinti megoszlása 2017. évben érdemben nem változott. 819,5 milliárd forintos volumennel, 70,4 százalékos részarányával tovább ra is az osztalék címén megszerzett jövedelem volt a legjelentősebb külön adózó jövedelem jogcím. 2017-ben is a tételes költség el számolást alkalmazó egyéni vállalkozók által kimutatott osztalékalap volt a rangsorban a második 92,3 milliárd forintos összeggel, valamint 7,9 százalékos részaránnyal. A harmadik helyet 88,5 milliárd forinttal, illetve 7,6 százalékos súllyal újfent az árfolyamnyereségből származó jövedelem foglalta el, azonban az elmondható, hogy az utóbbi két jogcím között jelentősen csökkent a részarány különbség a bázisidőszakhoz viszonyítva. Ingatlan adás-vételből származó jövedelem soron összességében 68,3 milliárd forint került bevallásra (5,9 százalékos részarány), míg ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből 54,3 milliárd forint összegű jövedelme keletkezett a bevallóknak (4,7 százalékos súly). A többi forrásadós jövedelemtípus összesített részaránya 3,5 százalék volt.
Az összevonás alá eső és a külön adózó jövedelmeket összesítve az látható, hogy a magánszemélyek a 2017. adóévre az előző évinél 1.523,6 milliárd forinttal több, összesen 13.607,8 milliárd forint összes jövedelmet vallottak, mely összeg 91,4 százaléka képezte az összevont adóalap részét és 8,6 százaléka adózott elkülönülten – hasonlóan a 2016. évhez.
2017. adóévet érintően az előző évinél 40,0 ezer fővel kevesebb, összesen 4.554,3 ezer adózóval kapcsolatban dolgoztunk fel pozitív adófizetési kötelezettséget szerepeltető bevallást, mely az előző évihez mérve 0,1 százalékpontos csökkenést mutatva az összes bevalló 90,6 százalékát jelentette. Az adókötelezettség országos összesen volumene – korrigálva az összevont adóalap utáni adó terhére történő rendelkezésekkel is – 1.773.1 milliárd forintban, a bázist 197,7 milliárd forinttal meghaladó mértékben szerepel a bevallásokban. Mivel sem az összevonás alá eső, sem a forrásadós jövedelmek adóterhelése tekintetében nem következett be jelentős változás a tárgyidőszak során – az előbbié nagyon enyhe mértékben emelkedett, utóbbi kissé csökkent – az összes jövedelem adóterhelése nem mutatott számottevő változást az előző évihez viszonyítva, ahhoz hasonlóan 13,0 százalékos szinten alakult.
A világ TOP 5 építőipari nehézgépgyártó vállalata között számon tartott kínai Zoomlion 105 millió euró értékben Magyarországon építi fel harmadik európai gyáregységét.
„Egy nukleáris létesítmény megtámadása abszolút elfogadhatatlan, ilyesminek nem szabad megtörténnie.”