A hajadonok a legmobilabbak Magyarországon

2018. 11. 10., 14:06

2017-ben 572 408 fő volt a belföldi vándorlásban részt vevők száma, majdnem 100 ezer fővel több, mint 2012-ben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A KSH „A belföldi vándorlás aktuális trendjei, 2012–2017” című friss kiadványának legfontosabb megállapításai:

  • 2017-ben az állandó vándorlások vonatkozásában a legmobilabbak a 30–34, illetve a 0–4 évesek, az ideiglenes vándorlóknál a 20–24 és a 25–29 évesek voltak.
  • A belföldi vándormozgalomban mindenekelőtt a fiatalabb korcsoportok vesznek részt, de a hangsúly egyre inkább az idősebb életkori csoportok felé tolódik.
  • Családi állapot és nem szerint a hajadon nők a legmobilabbak mindkét vándorlástípus vonatkozásában.

  • 2012 és 2017 között két fő folyamat határozta meg a belföldi vándormozgalom irányát, az egyik a Budapestről történő kiköltözési hullám újbóli felerősödése, a másik pedig a gazdaságilag elmaradottabb területekről az ország fejlettebb régióiba való vándorlás.
  • Regionális szinten Pest és Nyugat-Dunántúl tekinthető a belföldi vándorlók elsődleges célterületeinek, míg a kibocsátó területek döntően Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld.
  • A pozitív vándorlási egyenlegű régiókban jellemzően az országos átlag feletti, míg a negatív vándorlási különbözetűeknél átlag alatti volt az egy főre jutó GDP-növekedés 2012 és 2016 között. Budapest és Pest sajátságos kölcsönhatásuk miatt kivételt képez ez alól.
  • A vándorlási nyereséggel rendelkező régiók és Budapest 2017-es munkanélküliségi rátája jócskán az országos átlag alatt maradt, míg Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl esetében kiugróan magasak voltak az arányok.

(A kiemelt képen látható diagram a megyék közötti vándorlási kapcsolatokat jeleníti meg, az egyes megyék közötti oda- és elvándorlások különbözetei alapján. A pozitív vándorlási egyenlegű megyékhez azt a három megyét rendelték, ahonnan a legnagyobb vándorlási nyereségük származott, míg a negatív vándorlási egyenlegű megyék mindegyikéhez három olyan megyét kapcsoltak, amelyekkel a népességcsere-folyamataik leginkább veszteségesek voltak. A diagramon a nyíl iránya jelzi, hogy hová vándorolnak többen, a nyíl színe pedig azt jelzi, hogy honnan vándorolnak el. A nyilak méretei a migrációs egyenlegek nagyságát tükrözik. A pozitív vándorlási egyenlegű megyéket zöld szín jelöli.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-21 18:10:00
A NAV Ügyfélportálon gyorsan és egyszerűen érhetők el a foglalkoztatási adatok. Mindössze néhány kattintással ellenőrizheti bárki aktuális jogviszonyadatait, hogy bejelentették-e, hány órában, és mióta él a jogviszonya, illetve a korábbi, már lezárt foglalkoztatások is listázhatók – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS