A 2023/2024-es tanév legfontosabb létszámadatai

2024. 01. 05., 12:10

A 2023/2024-es tanévben Magyarországon 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintjein. Közülük körülbelül 324 ezren óvodai nevelésben, 716 ezren általános iskolai, 546 ezren középfokú oktatásban részesülnek.

2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. Felsőoktatási intézményekben több mint 310 ezren folytatnak tanulmányokat – olvasható a statisztikai hivatal „Oktatási adatok, 2023/2024 (előzetes adatok)” című kiadványában.

Az előző tanévhez képest nőtt az óvodás gyermekek, a középfokú intézményekben tanulók és a felsőoktatási hallgatók száma, míg az általános iskolai tanulóké csökkent.

A nappali oktatásban – az általános iskolai oktatás kivételével – nőtt a tanulók száma

A 2023/2024-es nevelési évben– az előző évihez képest csaknem 700 fővel többen – közel 324 ezren járnak óvodába. Az óvodákban dolgozó főállású pedagógusok száma idén is meghaladja a 30 ezer főt.

A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban a tavalyival összevetve mintegy 3 ezer fővel kevesebben, 712 ezren tanulnak. A fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma közel 73 ezer fő. Idén az egy pedagógusra jutó tanulók száma országos átlagban 9,8 fő.

A középfokú intézmények nappali rendszerű oktatásában – az előző évivel azonos számban – közel 428 ezren vesznek részt. Közülük 194 ezren gimnáziumokban (a tanulók 45,4 százaléka), 171 ezren (39,9 százalék) technikumokban és szakgimnáziumokban, 56 ezren (13,1 százalék) szakképző iskolákban, 6,7 ezren (1,6 százalék) pedig szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban tanulnak. A középfokú iskolákban több mint 42 ezer főállású pedagógus és oktató dolgozik.

A felsőoktatási intézmények nappali képzésein – az előző évihez képest 7,4 ezer fővel többen – 215 ezren folytatnak tanulmányokat. A hallgatók több mint 92 százaléka (198 ezer fő) felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt. Doktori fokozat megszerzéséért 9,7 ezren, felsőoktatási szakképzésben közel 6,6 ezren tanulnak. Szakirányú továbbképzésekben mindössze 200 fő vesz részt. A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók száma jelenleg 27 ezer fő.

A korábbi évek tendenciáját folytatva idén is tovább nőtt a külföldi hallgatók száma. Az összes munkarendet és képzési szintet vizsgálva az idei tanévben létszámuk meghaladja a 43 ezer főt.

Az alapfokú, a középfokú és a felsőfokú oktatás nem nappali képzésein egyaránt emelkedett a résztvevők száma

A 2023/2024-es tanévben a köznevelés, az iskolarendszerű szakképzés és a felsőoktatás nem nappali oktatásában – az előző évinél mintegy 42 ezer fővel többen – 218 ezren vesznek részt.

Az általános iskolákban az előző évhez hasonlóan 4 ezren, a középfokú intézményekben 118 ezren, az egy évvel korábbinál közel 29 ezer fővel többen folytatják tanulmányaikat nem nappali oktatásban. A nagymértékű növekedés a szakképző iskolákban és a technikumokban következett be.

A felsőoktatási intézmények részidős képzéseiben, illetve távoktatásban közel 96 ezren, az egy évvel korábbinál 13 ezer fővel többen vesznek részt. Legtöbben közülük (89 ezren) levelező képzésben tanulnak. Esti képzésben 3,8 ezren, távoktatásban 3,1 ezren részesülnek. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS