2018/2019: a tanév legfontosabb adatai

2018. 12. 28., 17:03

A 2018/2019-es tanévben Magyarországon 1 millió 838 ezren vesznek részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. 327 ezer gyermek jár óvodába, 729 ezren általános iskolai, 501 ezren pedig középfokú oktatásban részesülnek. További 281 ezer fiatal felsőoktatási intézményekben folytat tanulmányokat – derül ki a statisztikai hivatal „Oktatási adatok, 2018/2019 (előzetes adatok)” című friss kiadványából.

Nappali rendszerű képzések

Az óvodások száma 327 ezer fő, közel 3900-zal több, mint az előző tanévben. A főfoglalkozású óvodapedagógusok száma a korábbi évekhez hasonlóan 31 ezer fő. Általános iskolai oktatásban 726 ezren – az előző évinél 6200 fővel kevesebben – vesznek részt.

Az általános iskolákban jelenleg 76 ezer főfoglalkozású pedagógus dolgozik. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az előző időszakkal megegyezően 9,5 fő.

A középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű képzéseire beiratkozottak száma egy év alatt 11 700 fővel, 416 ezerre csökkent. A létszámváltozás eltérően érintette a különböző iskolatípusokat. Szakiskolába és készségfejlesztő iskolába az egy évvel korábbihoz hasonlóan több mint 7 ezren járnak. A szakközépiskolákban jelenleg 69 ezren, a szakgimnáziumokban 153 ezren tanulnak, a gimnáziumokban pedig 188 ezerre nőtt a tanulók száma. Összességében a 2018/2019-es tanévben a vizsgált feladatellátási helyeken 152 ezer pedagógus dolgozik.

A felsőoktatási intézményekben jelenleg 200 ezren tanulnak, 2100 fővel kevesebben, mint az előző tanévben. Az összlétszámból 185 ezren – a hallgatók 93 százaléka – alap-, mester- vagy osztatlan képzésben folytatja tanulmányait. 7900-an felsőoktatási szakképzésben, 6400-an doktori programokban, 500-an pedig szakirányú továbbképzésekben vesznek részt. A külföldi állampolgárságú hallgatók száma és aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedett: a 2018/2019-es tanévben számuk 33 ezer főre, arányuk 16,5 százalékra nőtt.

Nem nappali rendszerű képzések

Az általános iskolai felnőttoktatásban – a korábbi évekhez hasonlóan – 2400-an tanulnak.

A nem nappali rendszerű középfokú képzésekre járók száma az egy évvel korábbihoz képest közel 8700-zal csökkent, jelenleg 85 ezer fő, amelyből 29-en szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 25 ezren szakközépiskolában, 32 ezren szakgimnáziumban, 28 ezren pedig gimnáziumban tanulnak.

A felsőoktatás részidős formáit – az előző időszakhoz hasonlóan – több mint 81 ezren választották az idei tanévben. Legtöbben a levelező (73 ezren), legkevesebben az esti képzéseken tanulnak (3,6 ezren), a távoktatásban résztvevők létszáma 4900 fő.

Végzettek

2018-ban a nappali és felnőttoktatásban közel 69 ezren – az előző évinél 500 fővel többen – tettek sikeres érettségi vizsgát. A sikeres szakmai vizsgázók száma meghaladta az 55 ezer főt, ami 9,6 százalékos növekedést jelentett 2017-hez képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS