2018/2019: a tanév legfontosabb adatai

2018. 12. 28., 17:03

A 2018/2019-es tanévben Magyarországon 1 millió 838 ezren vesznek részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. 327 ezer gyermek jár óvodába, 729 ezren általános iskolai, 501 ezren pedig középfokú oktatásban részesülnek. További 281 ezer fiatal felsőoktatási intézményekben folytat tanulmányokat – derül ki a statisztikai hivatal „Oktatási adatok, 2018/2019 (előzetes adatok)” című friss kiadványából.

Nappali rendszerű képzések

Az óvodások száma 327 ezer fő, közel 3900-zal több, mint az előző tanévben. A főfoglalkozású óvodapedagógusok száma a korábbi évekhez hasonlóan 31 ezer fő. Általános iskolai oktatásban 726 ezren – az előző évinél 6200 fővel kevesebben – vesznek részt.

Az általános iskolákban jelenleg 76 ezer főfoglalkozású pedagógus dolgozik. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az előző időszakkal megegyezően 9,5 fő.

A középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű képzéseire beiratkozottak száma egy év alatt 11 700 fővel, 416 ezerre csökkent. A létszámváltozás eltérően érintette a különböző iskolatípusokat. Szakiskolába és készségfejlesztő iskolába az egy évvel korábbihoz hasonlóan több mint 7 ezren járnak. A szakközépiskolákban jelenleg 69 ezren, a szakgimnáziumokban 153 ezren tanulnak, a gimnáziumokban pedig 188 ezerre nőtt a tanulók száma. Összességében a 2018/2019-es tanévben a vizsgált feladatellátási helyeken 152 ezer pedagógus dolgozik.

A felsőoktatási intézményekben jelenleg 200 ezren tanulnak, 2100 fővel kevesebben, mint az előző tanévben. Az összlétszámból 185 ezren – a hallgatók 93 százaléka – alap-, mester- vagy osztatlan képzésben folytatja tanulmányait. 7900-an felsőoktatási szakképzésben, 6400-an doktori programokban, 500-an pedig szakirányú továbbképzésekben vesznek részt. A külföldi állampolgárságú hallgatók száma és aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedett: a 2018/2019-es tanévben számuk 33 ezer főre, arányuk 16,5 százalékra nőtt.

Nem nappali rendszerű képzések

Az általános iskolai felnőttoktatásban – a korábbi évekhez hasonlóan – 2400-an tanulnak.

A nem nappali rendszerű középfokú képzésekre járók száma az egy évvel korábbihoz képest közel 8700-zal csökkent, jelenleg 85 ezer fő, amelyből 29-en szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 25 ezren szakközépiskolában, 32 ezren szakgimnáziumban, 28 ezren pedig gimnáziumban tanulnak.

A felsőoktatás részidős formáit – az előző időszakhoz hasonlóan – több mint 81 ezren választották az idei tanévben. Legtöbben a levelező (73 ezren), legkevesebben az esti képzéseken tanulnak (3,6 ezren), a távoktatásban résztvevők létszáma 4900 fő.

Végzettek

2018-ban a nappali és felnőttoktatásban közel 69 ezren – az előző évinél 500 fővel többen – tettek sikeres érettségi vizsgát. A sikeres szakmai vizsgázók száma meghaladta az 55 ezer főt, ami 9,6 százalékos növekedést jelentett 2017-hez képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-21 18:10:00
A NAV Ügyfélportálon gyorsan és egyszerűen érhetők el a foglalkoztatási adatok. Mindössze néhány kattintással ellenőrizheti bárki aktuális jogviszonyadatait, hogy bejelentették-e, hány órában, és mióta él a jogviszonya, illetve a korábbi, már lezárt foglalkoztatások is listázhatók – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS