2018/2019: a tanév legfontosabb adatai

2018. 12. 28., 17:03

A 2018/2019-es tanévben Magyarországon 1 millió 838 ezren vesznek részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. 327 ezer gyermek jár óvodába, 729 ezren általános iskolai, 501 ezren pedig középfokú oktatásban részesülnek. További 281 ezer fiatal felsőoktatási intézményekben folytat tanulmányokat – derül ki a statisztikai hivatal „Oktatási adatok, 2018/2019 (előzetes adatok)” című friss kiadványából.

Nappali rendszerű képzések

Az óvodások száma 327 ezer fő, közel 3900-zal több, mint az előző tanévben. A főfoglalkozású óvodapedagógusok száma a korábbi évekhez hasonlóan 31 ezer fő. Általános iskolai oktatásban 726 ezren – az előző évinél 6200 fővel kevesebben – vesznek részt.

Az általános iskolákban jelenleg 76 ezer főfoglalkozású pedagógus dolgozik. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az előző időszakkal megegyezően 9,5 fő.

A középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű képzéseire beiratkozottak száma egy év alatt 11 700 fővel, 416 ezerre csökkent. A létszámváltozás eltérően érintette a különböző iskolatípusokat. Szakiskolába és készségfejlesztő iskolába az egy évvel korábbihoz hasonlóan több mint 7 ezren járnak. A szakközépiskolákban jelenleg 69 ezren, a szakgimnáziumokban 153 ezren tanulnak, a gimnáziumokban pedig 188 ezerre nőtt a tanulók száma. Összességében a 2018/2019-es tanévben a vizsgált feladatellátási helyeken 152 ezer pedagógus dolgozik.

A felsőoktatási intézményekben jelenleg 200 ezren tanulnak, 2100 fővel kevesebben, mint az előző tanévben. Az összlétszámból 185 ezren – a hallgatók 93 százaléka – alap-, mester- vagy osztatlan képzésben folytatja tanulmányait. 7900-an felsőoktatási szakképzésben, 6400-an doktori programokban, 500-an pedig szakirányú továbbképzésekben vesznek részt. A külföldi állampolgárságú hallgatók száma és aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedett: a 2018/2019-es tanévben számuk 33 ezer főre, arányuk 16,5 százalékra nőtt.

Nem nappali rendszerű képzések

Az általános iskolai felnőttoktatásban – a korábbi évekhez hasonlóan – 2400-an tanulnak.

A nem nappali rendszerű középfokú képzésekre járók száma az egy évvel korábbihoz képest közel 8700-zal csökkent, jelenleg 85 ezer fő, amelyből 29-en szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 25 ezren szakközépiskolában, 32 ezren szakgimnáziumban, 28 ezren pedig gimnáziumban tanulnak.

A felsőoktatás részidős formáit – az előző időszakhoz hasonlóan – több mint 81 ezren választották az idei tanévben. Legtöbben a levelező (73 ezren), legkevesebben az esti képzéseken tanulnak (3,6 ezren), a távoktatásban résztvevők létszáma 4900 fő.

Végzettek

2018-ban a nappali és felnőttoktatásban közel 69 ezren – az előző évinél 500 fővel többen – tettek sikeres érettségi vizsgát. A sikeres szakmai vizsgázók száma meghaladta az 55 ezer főt, ami 9,6 százalékos növekedést jelentett 2017-hez képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS