11,3 százalékkal nőtt az átlagkereset 2018-ban

2019. 02. 21., 10:30

2018. január-decemberben a bruttó átlagkereset 329 900 forint, a nettó átlagkereset 219 400 forint volt, egyaránt 11,3 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva.

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 360 000 forint volt, 10,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal.

A decemberi 2,7 és a tavaly éves átlagban 2,8 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek az év utolsó hónapjában 7,3, a tavalyi egész évet tekintve 8,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 371 700 forint volt, 9,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A nettó kereset 247 200 forint volt.

A vállalkozásoknál 10,5 százalékkal 375 ezer forintra emelkedtek a bruttó és 249 400 forintra a nettó átlagkeresetek. Ezen belül a rendszeres kifizetések 9,4 százalékkal emelkedtek, az egyszeri jutalmak, prémiumok és más egyedi kifizetések 18,2 százalékkal megugrottak és meghaladták az 51 ezer forintot.

A költségvetési szférában 362 200 forint volt a decemberi bruttó átlagkereset és 240 800 a nettó, 5,3 százalékkal több, mint az előző év decemberében. A rendszeres fizetések 6,4 százalékkal nőttek, a decemberi prémiumok, jutalmak és más egyszeri pénzjuttatások összege 4,4 százalékkal csökkent, de ezzel is megközelítette a 34 ezer forintot.

A vállalkozásoknál foglalkoztatottak létszáma 2,5 százalékkal, a közszférában alkalmazottaké 0,5 százalékkal nőtt egy év alatt tavaly decemberre.

A decemberi bruttó átlagkereset a feldolgozóiparban 10,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, az építőiparban 13,0 százalékkal nőtt és 366 700, illetve 302 700 forintot ért el. Az idegenforgalomban, mint a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 13,3 százalékkal nőttek a bérek, de ezzel sem érték el a 225 ezer forintot, a pénzügyi és biztosítási területen viszont 701 ezer forintot is meghaladták 13,2 százalékos növekedéssel.

A költségvetési szektoron belül a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén 4,1 százalékos emelkedéssel 427 500 forintra nőttek a bérek, az oktatásban 334 200 forint volt a bruttó átlagkereset, 4,2 százalékkal több az előző decemberinél, míg a humán egészségügyben 8,7 százalékkal, a szociális ellátás területén 11,1 százalékkal magasabb keresetek 350 ezer és 248 ezer forintot értek el.

A közfoglalkoztatottak létszáma 23,6 százalékkal, 113 ezerre csökkent tavaly decemberre az egy évvel korábbi 150 ezerről. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-21 18:10:00
A NAV Ügyfélportálon gyorsan és egyszerűen érhetők el a foglalkoztatási adatok. Mindössze néhány kattintással ellenőrizheti bárki aktuális jogviszonyadatait, hogy bejelentették-e, hány órában, és mióta él a jogviszonya, illetve a korábbi, már lezárt foglalkoztatások is listázhatók – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS