Az üzleti életben is a brutális őszinteség az alapja mindennek – mondta az Üzletemnek Szappanos Péter, a Pápai Hús Kft. ügyvezetője.
Szappanos Péter terveiközött szerepel egy új gyár felépítése az alapoktól a sikeres üzemeltetésig. Igyekszik megismerni a piac többi szereplőjét, kíváncsi a gondolkodásukra, a motivációjukra. Ha érdekli, hogy Péter miért lenne szívesen egy profi focicsapat menedzsere, a választ megtalálja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 342. interjújában.
– Mit tart karrierje csúcsának?
– Mindenképpen a Pápai Hús transzformációját, hiszen egy „futottak még” húsfeldolgozó kategóriából hoztuk fel, hoztuk vissza az ország egyik leginnovatívabb élelmiszergyártó cégévé.
– Milyen távra tervez?
– Mindig az adott feladatnak megfelelő időhorizonton tervezek. Ami biztos, hogy a következő néhány napra vagy egy-két hétre mindig van részletes és pontos cselekvési tervem. Ehhez kapcsolódva van stratégiai koncepcióm is, amelyben a feladat legfontosabb mérföldköveit időrendben követem és szem előtt tartom. Hitem szerint a lényeg a tervezésen van, nem pedig a terveken. Ha a tervezés közben előre feltérképezzük a mozgatórugókat, meglátjuk a lehetséges összefüggéseket, akkor bármilyen előre nem várt változásra jobban tudunk reagálni. Van két, nagyon ideillő kedvenc idézetem, ami ezt igazán jól összefoglalja: „Még soha nem láttam olyan haditervet, ami túlélte volna a találkozást az ellenséggel.” A másik pedig így szól: „A tervek használhatatlanok, de a tervezés mindent megér.”
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Egy új gyár létrehozása a tervezéstől kezdve a felépítésen át egészen a sikeres működésig.
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– E tekintetben nagyon szerencsés vagyok, hiszen életem során számos sikeres és inspiráló embertől tanulhattam. De olyan nehéz összehasonlítani a különböző tanítások értékét, hogy azt gondolom, nem lenne fair bárkit név szerint kiemelnem, hiszen a maguk területén mind valami rendkívülit tettek le az asztalra, és inspiráltak engem. Valójában nem nagyon volt olyan ember, akitől – ha huzamosabb ideig kapcsolatban voltunk – ne tanultam volna valamit, amit aztán tovább vittem magamban.
– Mivel motiválja a kollégáit?
– Nagy autonómiát adok a csapatom tagjainak, akik így megélhetik az önmegvalósítás és kreativitás élményét. Ez szerintem ritka a nagyobb szervezeteknél. A szokványostól eltérő megközelítéseket, ötleteket, megoldásokat el is várom a kollégáktól. Magamat „unreasonable man”-nek tartom. A kifejezést George Bernard Shaw-tól kölcsönöztem. Ő azt mondta, hogy csak az észszerűtlen emberek viszik előbbre a világot, mert ők magukhoz igazítják a környezetüket, míg az észszerűek igazodnak hozzá. Ebben az értelemben mi is ésszerűtlen emberek voltunk, amikor egy tradicionális húsipari cégnél vegán húspótló termékek gyártásába kezdtünk.
– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?
– Profi focicsapat menedzsere szívesen lennék. Hatalmas és izgalmas kihívás lehet maximalizálni az elért eredményt, mindeközben figyelni a csapat összhangjára, figyelembe venni a játékosok egyéni adottságait, a pénzügyi lehetőségeket, a taktikát, a különböző motivációs eszközöket. Megnézném, ebben hogyan állom meg a helyem.
– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?
– Hiszek a személyes kontaktus erejében. Konferenciákon, szakmai összejöveteleken igyekszem megismerkedni a többi piaci szereplővel, és közben megérteni gondolkodásukat, motivációikat, valamint aspirációikat, hogy minél több, velük kapcsolatos, potenciális win-win szituáció ötlete születhessen meg. Ezen kívül szerintem az üzleti életben is mindennek az alapja a brutális őszinteség.
– Mire sajnálja az idejét?
– A hétköznapi cikkek bevásárlására.
– Mivel lehet felbosszantani?
– Amikor egy jól megalapozott és helyes döntést, ami abban a szituációban teljesen indokolt volt, utólag, a tények ismeretében megkérdőjeleznek. Mondok egy sarkított példát: ha évekig fizetjük az autónkra a drága casco biztosítást, de semmilyen kár nem történik, és utólag valaki azt mondja, hogy feleslegesen fizettük a biztosítást. Minden ehhez hasonló kritika, utólagos okoskodás felbosszant.
– Milyen önkéntes munkát vállalna?
– Az önkénteskedés már most is a mindennapjaim része. Március óta a Corvinus egyetem Alumni Ambassadorja vagyok, ami megtisztelő és motiváló feladat, hiszen ezzel annak a szellemi közösségnek lehetek az aktív, formáló tagja, amelyben a szakmai tudásom alapjait egykor elsajátítottam. Emellett már több éve mentorálok számos tehetséges fiatalt, akiket így vagy úgy utamba sodort az élet. Igyekszem a fiatalokat inspirálni, tanítani, és magam is tanulni tőlük.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– A minőségi élelmiszerre, és bármilyen, nem hozzáadott értékű feladat automatizálására, vagy éppen az adott feladat delegálásának megszervezésére a szakmai és a magánéletemben sem sajnálom a pénzt.
– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– A tenisz. Mind az aktív játék, mind a tévéközvetítések nézése. Ilyenkor csak a játékot élvezem.
(Fotók: Pápai Hús)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
