Salga Péter: Sokkal rugalmasabbak vagyunk a mamutoknál

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 10. 16., 10:00

Nagy a zaj az IT szállítók kavalkádjában, nem egyszerű kitűnni. De a fő kihívás számomra inkább a munkatársak és a magam fejlődésének biztosítása – mondta az Üzletemnek adott interjúban Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

Mit tanult a Dyntell a koronavírus-járványból? Hogyan alakult át a piac?

– Azok a cégek tudtak jól reagálni a járványra, ahol fejlett volt az informatikai háttér, a folyamatok digitalizálva voltak és a munkatársak kontrollja megvalósult. Megnövekedett az igény a cégek közötti elektronikus kapcsolattartásra (e-kereskedelem, B2B, e-számla, EDI) és a néhány nehéz hónap alatt mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy vállalat, megfelelő üzleti szoftver nélkül a működését kockáztatja.

Szükség volt új stratégiára a megváltozott helyzetben?

– Március végén öt különböző gördülő pénzügyi tervünk volt a második negyedévre és volt olyan, amit úgy hívtak, hogy „underpessimistic”. Szerencsére a legjobb szcenáriók váltak valóra, és mind Romániában, mind Magyarországon dinamikusan tudunk nőni tovább 2020-ban is.

Mi a cég versenyelőnye a konkurens vállalkozásokkal szemben?

– Fejlesztünk ERP-t és üzleti intelligencia rendszert is, megoldást tudunk adni az ipari automatizálási igényekre és értünk a mesterséges intelligenciához. Ez a mix ritka a magyar piacon. A kis szállítók közül kiemelkedünk, de sokkal rugalmasabbak vagyunk, mint a mamutok.

Hogyan lehet beépíteni a vállalatirányításrendszerbe az adatelemzést?

– A világ azt várja, hogy a mesterséges intelligencia elérje azt a szintet, hogy a szoftver automatikusan tud vezérelni egy vállalatot: szól, ha baj van, elemez és beavatkozik, így a vezetőnek csak a stratégiai döntésekkel kell majd foglalkoznia. Nem vagyunk olyan messze ettől a korszaktól, de jelenleg csak a vezetőkkel együtt gondolkodva tudunk ilyen rendszereket kialakítani.

Úgy tűnik, hogy IT-vonalon ma igazán egyszerű a helyzet, akkora a kereslet. Tényleg minden ilyen simán megy?

– Nagy a zaj az IT szállítók kavalkádjában, nem egyszerű kitűnni. De a fő kihívás számomra inkább a munkatársak és magam fejlődésének biztosítása.

Milyen új termékeket kínálnak a közeljövőben?

– Az adatelemzést és az üzleti intelligenciát szeretnénk a kkv-k számára elérhetővé tenni.

A nagyvállalatok mellett milyen szektorban érdemes megszólítani a kkv-kat?

– Mi azokat a cégeket szólítjuk meg, ahol a standard megoldások nem jól működnek. Általában a gyártók ilyenek, illetve ahol logisztikai kihívások vannak, de a bonyolult projekt alapú működést is szeretjük.

Tisztában vannak a magyar cégek azzal, hogy mit kezdjenek az adatvagyonukkal?

– Azt, hogy mennyire nincsenek tisztában nálunk ezzel, a magyar termelékenységi adatokból lehet lemérni legjobban. Sok helyen sajnos még azt is magyarázni kell, hogy miért kell adatot gyűjteni, de ahol van adat, ott sem használják, pedig kivétel nélkül drasztikusan növelhető a profit az adatok elemzésével.

Hány fős a Dyntell szakembergárdája, milyen erősítésre, bővítésre készülnek?

– 3 országban 100 fő feletti. Szinte minden területen bővülünk, fejlesztőket, tanácsadókat és projekt menedzsereket is keresünk.

Mi szükséges ahhoz, hogy a Dyntell belépjen a közép-európai piacokra?

– Bízom benne, hogy jó úton vagyunk ehhez, és csak a kitartás szükséges hozzá.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nincs ilyen listám. Szeretnék minél tovább a nagyszerű kollégáimmal dolgozni és egyre több ügyfélnek segíteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS