Jó a fővárosban élni a mai huszonévesek szerint, mivel rengeteg munka-, kulturális, tanulási és szórakozási lehetőséget kínál. Ami azonban fiatalon a nagyvárosi létet és pezsgést jelenti, az hátránnyá válik, ha a családalapítás lesz fontos – derül ki a Budapest Global Egyesület felméréséből.
Szeretik Budapestet a fiatal felnőttek, mert a pezsgő kulturális élet és a karrierépítés támogatása miatt a lehetőségek városának tartják, ugyanakkor a kisgyermekes családok és az idősek számára már kevésbé ideális – ez a legfőbb megállapítása annak a kutatásnak, amelyet a Budapest Global Egyesület megbízásából készítettek az Egyensúly Intézet kutatói. A Fővárosi Önkormányzatot, vállalkozásokat és tudásközpontokat összekötő független szakmai szervezet arra volt kíváncsi, hogy a jövő generációja milyennek látja a fővárost, és annak fejlődési lehetőségeit.
„A kutatás az első lépése annak a munkának, amire a Budapest Global összpontosít: hogy hogyan lehet Budapest a tehetségeket felkaroló, technológiaalapú, fenntartható város. Budapest ugyanis versenyzik azért, hogy az itt élő fiatalok, a külföldön élők és a nemzetközi tehetségek a magyar fővárost válasszák otthonuknak. Szerettük volna megismerni, mi kell még ennek a megteremtéséhez" – mondta Nagy Márta, a Budapest Global Egyesület igazgatója.
A kutatásból kiderül, hogy Budapest kiváló lehetőséget nyújt a fiataloknak az életkezdésre, éppen ezért az itt élő és dolgozó 18–35 évesek háromnegyede kedveli Budapestet, és minden harmadik fiatal ajánlaná is lakhelyként. A megkérdezettek szerint egy pályakezdő számára ez a város nyújtja a legtöbb lehetőséget, mivel a felsőoktatási lehetőségei kiválóak, rengeteg a munkalehetőség, ami jó alapot ad a karrierépítésre. Utóbbi alatt egyébként a fiatalok nem feltétlenül csak a klasszikus munkavállalói létet értik, mivel a budapesti fiatalok 40 százaléka tervez vállalkozást indítani a közeljövőben.
Budapest biztosítja a korosztály számára fontos pezsgő nagyvárosi létet is: a megkérdezettek kiemelték a magyar főváros nyüzsgő kulturális életét, az ikonikus szórakozóhelyeket, a történelmi atmoszférát, valamint a város gasztronómiai sokszínűségét. A válaszadók 77 százaléka szerint Budapest inkább izgalmas, 71 százalék szerint inkább lendületes, míg 67 százalék szerint nyitott város.
Fontos hangsúlyozni, hogy Budapest közösségi közlekedésével a fiatalok szinte kivétel nélkül maradéktalanul elégedettek, legyen szó nappali vagy éjszaki közlekedésről, a menetrendről, a járatsűrűségről vagy az applikációról. Egyedül a járművek állapotáról nyilatkoztak negatívan.
„Azon túl, hogy mennyire szeretik Budapestet a fiatalok, a kutatás arra is rámutatott, hogy mennyire sokan akarnak itt vállalkozni. Tízből négy fiatal indítana vállalkozást még akkor is, ha tudják, a nehézségek legyőzéséhez szükség van támogatásra, hiszen a versenyképes és innovatív városhoz ez a fajta szemlélet szükséges” – tette hozzá Nagy Márta.
A kutatásból is visszaköszön az az ellentét, miszerint ami fiatalon a pezsgést jelenti, az egy másik életszakaszban már a hátrányt. Amint a családalapításra gondolnak a megkérdezettek, akkor Budapest inkább nem tud megfelelő életkörülményeket biztosítani számukra: a történelmi atmoszférából korszerűtlen épületek lesznek, a pezsgésből túlzsúfoltság. A főváros hátrányai közé sorolták azokat a tipikus nagyvárosokat érintő problémákat, mint például a többfunkciójú zöldterületek hiányát, az utcák piszkosságát és a kevésbé rendezett közterületeket, valamint a magas lakhatási költségeket.
Mindezek miatt a nagyvárost nem tartják ideálisnak a gyerekek és az idősek számára: mindössze 2 százalék azoknak a 18–35 éveseknek az aránya, akik szerint Budapest a gyerekeknek szól, és ugyanilyen alacsony, akik szerint az idősebbeknek a legjobb itt élni.
A kutatás szerint a budapesti fiatalok 37 százaléka tervezi a költözést – elsősorban külföldre. A fővárossal szemben lojálisabbak a tanulók és a magas jövedelmi helyzetűek, új lakhelyet inkább a kevésbé iskolázott vagy rosszabb anyagi körülmények között élők keresnének.
A Budapesten élő külföldiek viszont másképp látják a fővárost, mint a magyarok. A más országokból érkezett fiatalok pozitívabban ítélik meg Budapest alaptulajdonságait, biztonságosnak, természetközelinek és kevésbé túlzsúfoltnak írják le. Az olyan mindennapi élettel kapcsolatos problémákat ugyanakkor, mint a köztisztaság, a rendezettség vagy az egészségügyi ellátás, nagyobb kihívásként élik meg.
A kutatásban arra is rákérdeztek, mire volna szüksége Budapestnek ahhoz, hogy innovatívabb, modernebb várossá váljon. Ehhez a válaszadók szerint modern, zöld közterekre (39 százalék), alacsony kibocsátású közösségi közlekedési eszközökre (32 százalék), energiatakarékos épületekre (31 százalék) van szükség. Az azonnal megoldandó problémák közé sorolták a fiatalok az olcsóbb lakhatást (51 százalék), a tisztaságot (43 százalék), a biztonságot (35 százalék), a zöldterületek növelését (33 százalék), valamint a családközpontú, a kisgyerekesek számára vonzó beruházásokat (29 százalék).
„Megértjük a fiatalok problémáit, hogy nem érzik minden életszakaszban otthonosnak Budapestet. De elkötelezettek vagyunk olyan megoldások kidolgozásában, amelyek hosszú távon is vonzó, lehetőségekkel teli és biztonságot adó várossá teszik Budapestet. Hogy ez ne csak egy város legyen a lakói számára, hanem otthon is – hangsúlyozta Nagy Márta.
A felmérés tanulságai alapján a Budapest Global tagságának aktív részvételével szeptemberben műhelymunka indult. Több tucatnyi továbbgondolásra érdemes ötlet és javaslat merült fel, mint az autómegosztó szolgáltatások kiterjesztése külső kerületekre és az agglomerációra, illetve készüljön egy olyan információs platform és applikáció, amely segíti a közösségépítést és megosztja a budapesti életet érintő legfontosabb tudnivalókat.
Október 19-én kilencedik alkalommal rendezik meg a Somlón egy különleges hazai szőlő- és borfajta nagyszabású bemutatóját.
Folytatódik a munkagödör kialakítása az 5. blokk területén – jelentette be Szijjártó Péter.