Pesszimisták a forint alakulását tekintve a hazai nagyvállalatok, kétharmaduk számít további forintgyengülésre jövő nyárig. A vállalatok 80 százalékát hátrányosan érinti az árfolyamváltozás, ami elsősorban a működési költségüket dobta meg. A cégek egy része már be is vezetett valamilyen óvintézkedést a gyengülő forint okozta problémák enyhítésére, ők főként euróban és csökkentett határidővel adnak árajánlatot – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index felméréséből.
További forintgyengülésre számítanak a nagyvállalatok. Ezt mutatja a K&H nagyvállalati növekedési index, ami a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja.
Pesszimisták a forint alakulásával kapcsolatban a vállalatvezetők. A negyedik negyedéves adatok alapján a cégek 65 százaléka a felméréskor jellemző 401-433 forint körüli euró árfolyamnál gyengébb forinttal tervez a következő 6 hónapban. Az előző negyedévi várakozásokhoz képest – amikor a cégek 80 százaléka vélekedett így – ez mindenképpen előrelépés, de továbbra is borús képet vetít 2023-ra.
Az árfolyam ingadozása már nem csak az elsősorban külföldre értékesítő vállalatokat érinti érzékenyen, valamint az exportarány sem befolyásolja érdemben a vállalatok helyzetét. Ezt mutatja, hogy a kizárólag hazai piacra termelő cégeknél egy év alatt a cégek ötöde helyett már közel felét (48 százalék) érinti hátrányosan az árfolyam-ingadozás. A külföldre értékesítő vállalatoknál pedig 57 százalék mondta, hogy működésüket negatívan befolyásolja a forint gyengülése. Nincs tehát már markáns különbség a hazai és külföldi piacra értékesítő vállalatok között e tekintetben.
Szinte alig akad olyan cég, amely számára ne lenne kedvezőtlen az árfolyamingadozás: 10-ből 8 céget hátrányosan érint kisebb vagy nagyobb mértékben. A negatív hatások főként a vállalatokat terhelő költségek növekedésében mutatkozik meg, úgymint a működési költség (74 százalék), az anyagköltség (65 százalék) és a bérköltség (44 százalék) emelkedése. Mindezeket a benzinár-stop megszüntetése és az elszabaduló rezsiárak még tovább emelik, mivel nem könnyű beépíteni a folyamatosan növekvő költségeket a munkadíjba vagy az eladási árba.
Az árfolyamingadozás mértékének kivédésére a cégek közel harmada (29 százalék) már tett lépéseket, további 13 százalék pedig jelenleg tervezi ezt. Akik már bevezettek valamilyen változtatást, azoknál főként az euróban adott árajánlat és az árajánlatok érvényességi idejének csökkentése jellemző. Emellett – kisebb arányban bár, de – az árfolyamkockázati fedezeti ügyleteket, a fizetések euróban rögzítését és a saját források devizabetétekbe helyezését is alkalmazzák már a cégek.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.