A PR-ágazat árbevétele az előző évi 64 milliárd forintról 48 milliárd forintra esett 2020-ban; az adózott eredmény nem csökkent, a szektorban foglalkoztatottak száma ugyanakkor több mint 27 százalékkal mérséklődött – derül ki a Magyar Public Relations Szövetség 30. évfordulója alkalmából kiadott PR Trendriport Magyarország 2021 című kiadványból.
Az adózott eredmény szinte megegyezik a 2019-essel, 10,9 milliárd forint volt, az árbevétel-arányos nyereség pedig közel a duplájára nőtt, aminek oka a kevesebb közvetített szolgáltatás – azaz az ügynökségek tisztán tanácsadói tevékenységének igénybevétele –, illetve a személyi jellegű ráfordítás csökkenése.
Az elemzés szerint a tulajdonosi érdekek védelme volt az elsődleges szempont, gyakran az operatív munkavégzésből is kivették a részüket a tulajdonosok.
Az ágazatban csaknem 1500 cég és mintegy 2300 egyéni vállalkozás működött tavaly.
A foglalkoztatottak száma 27,15 százalékkal csökkent a szektoron belül; több mint 480 állás tűnt el a Covid hatására 2020-ban, a személyi jellegű ráfordítások pedig 43 százalékkal 6 milliárd forintra zuhantak. Ebből jól látszik, hogy a PR-ügynökségek kisebb létszámmal oldották meg a feladataikat, ezzel együtt viszont az eddigi legmagasabb szintre ugrott az egyéni vállalkozások száma, tehát a cégek valószínűleg vagy egyéni vállalkozókkal, azaz külsős tanácsadók bevonásával próbáltak könnyíteni a terheiken, vagy a megszűnő állások miatt többen indítottak kényszerből vállalkozásokat. (MTI)
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.