Milyen fenntarthatósági szempontok befolyásolják az ingatlanpiaci döntéseket?

2022. 08. 22., 09:17

A fenntarthatósági célok megvalósításához köthető ingatlanpiaci és vállalatvezetési döntéseket számos tényező nehezíti, illetve ösztönözheti. A CBRE fenntarthatósági témában készített kutatásának eredményei alapján négy fő következtetést vont le, melyek meghatározóak lehetnek a döntéshozatal kapcsán, egyúttal az is kiderült, melyek a legjellemzőbb problémák az ESG-fókuszú döntéshozatal kapcsán.

A fenntarthatósági célok megvalósításához köthető ingatlanpiaci és vállalatvezetési döntéseket számos tényező nehezíti, illetve ösztönözheti. A CBRE fenntarthatósági témában készített kutatásának eredményei alapján négy fő következtetést vont le, melyek meghatározóak lehetnek a döntéshozatal kapcsán. Fontos, hogy a vállalatok felülvizsgálják és szükség esetén teljes mértékben újra kialakítsák fenntarthatósági stratégiájukat annak érdekében, hogy az minden érintett fél (munkavállalók, partnerek) számára egyértelmű legyen.

A partnerekkel való együttműködés szerepe kulcsfontosságú, így célszerű egyeztetni, adott esetben összehangolni a stratégiákat – számos esetben a bérlők (a bérbeadók előzetes feltételezése ellenére) hajlandóak saját forrásból fenntarthatósági fejlesztéseket eszközölni.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 38 százaléka nem mindig a fenntarthatósági szempontok szerint alakítja ki döntési stratégiáját, ezért érdemes folyamatosan felülvizsgálni az ingatlanokkal kapcsolatos vállalati döntéshozatali folyamatokat annak érdekében, hogy a döntések minél inkább a szervezet saját stratégiájára épüljenek. Egyúttal a praktikusságnak is kiemelt szerepe van: a válaszadók többsége szerint a döntéshozatali folyamatokban gyakran problémát jelent a jó minőségű adatok hiánya, a túl komplex vagy drága döntések, a nem meghatározható vagy biztosított előnyök, a partnerek számára eltérő prioritások, az esetleges kormányzati döntésekkel kapcsolatos bizonytalanság, valamint a szakértelem hiánya.

„A teljes életciklust átölelő szemlélethez elengedhetetlen a belső döntéshozatal kalibrálása és az értéklánc együttműködése: a bérlőkre és a beszállítókra is nagy szüksége van az iparágnak, hogy hatását minimalizálja” – fejtette ki Horváth Áron, a CBRE Fenntarthatósági üzletágának vezetője. „Magyarországon meglátásom szerint a piaci szereplők nagy része – bizonyos kivételektől eltekintve – egyelőre inkább a rövidtávú lehetőséget és az alapvető kötelezettségek teljesítését és a költségek minimalizálását tartják szem előtt. Azonban ez a szemlélet azt a veszélyt rejtheti magában, hogy hosszútávon még több költséget és bevételkiesést generálnak. Az első fontos lépés, hogy tisztában legyünk a vállalat valós hatásával: erre jó példa a beépített karbonkibocsátás mérése, amely jelenleg hiányzik a hazai folyamatokból.”

A budapesti 4 milliós irodaállományon belül közel 3,4 millió négyzetmétert tesz ki a klasszikus értelemben vett bériroda. (A maradékot a cégek és az állami szféra saját tulajdonban használt irodái adják.) A fővárosban közel 120 bérbeadásra épült projekt rendelkezik már valamilyen nemzetközi zöld minősítéssel, hazánkban a brit BREEAM Rendszer a legelterjedtebb. A teljes bérirodaállomány 55 százaléka minősített, ami kiemelkedően magas szám európai összevetésben és hasonló, mint a prágai vagy a varsói érték.

„Ez annak is köszönhető, hogy a budapesti és a közép-európai irodaállomány viszonylag fiatal, és az elmúlt évtizedben már itthon sztenderddé vált a zöld minősítésre való törekvés az A kategóriás irodafejlesztések esetében” – mondta Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója. „2022 tavaszán a 120 minősített budapesti épület átlagos kihasználatlansága 10,5 százalék volt, míg a nemzetközi minősítéssel nem rendelkező állományban ugyanez a mutató 13,2 százalék. A kínálati bérleti díjak átlagosan 33 százalékkal magasabbak minősített épületek esetében - ami persze részben köszönhető annak is, hogy általában a jobb minőségű és fiatalabb épületek szereztek ilyen akkreditációt.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS