Tíz vidéki nagyvárost érintő eseménysorozaton több mint kétszáz gazdasági és politikai szereplővel, polgármesterekkel, helyi képviselőkkel, valamint kis- és közepes vállalkozások döntéshozóival folytat párbeszédet az Egyensúly Intézet és a VOSZ.
Az eseménysorozat tatai állomásán Pordán Zsigmond, a VOSZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezete elnöke felszólalásában megerősítette, hogy a vállalkozásoknak energiaválsággal, magas inflációval és lassuló gazdasági környezettel kell szembenézniük. A jelenleg tapasztalható növekedés is javarészt az infláció eredménye, míg a volument tekintve valójában gazdasági visszaesést tapasztalunk.
Az eseményt kötetlen fórumbeszélgetés zárta, amelyet Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója moderált. A beszélgetés során kiderült: a vállalkozók támogatások nélkül is fejlesztenének, ám támogatásokkal nagyobb beruházások hajthatók végre, ráadásul gyorsabban és hatékonyabban is. Ezek az eszközök elősegítik azt, hogy a kkv-szektor jó úton haladjon. Többektől is elhangzott, hogy a nagyvállalatokkal szemben a kis- és közepes vállalkozások fokozottabb támogatására lenne szükség, és kiemelten fontos lenne a társadalmi környezet javítása, elsősorban az oktatás lényegesen nagyobb mértékű támogatása is.
A kaposvári rendezvényen Csizmadia Gábor, a VOSZ Somogy Megyei Szervezetének elnöke (a fotón) a rendezvény házigazdájaként elmondta: az érdekképviseleti szövetség tanácsadással segíti a tagjait, és kiemelt szerepet vállal a Széchenyi Kártya Programban is. Felszólalásában méltatta a nemzetgazdaság motorját alkotó vállalkozásokat: adófizetőkként jelentős mértékben járulnak hozzá az állam, munkáltatókként pedig a családok működéséhez. „Jelenleg komoly szerep jut a vállalkozások alkalmazkodóképességének, az együttműködésnek. Ez hozhat ugyanis olyan megoldásokat, amelyek révén fejlettebben és hatékonyabban működve kerülhetnek ki a mostani nehéz helyzetből.”
A beszélgetés során a vállalkozók kiemelték: a megnövekedett energiaárak nagyon nehéz helyzetbe hozzák a vállalkozásokat, amely nagyfokú bizonytalanságot jelent a térség cégeinek is. Ezen felül a munkaerőhiány és a bérköltségek gátolják a további növekedést. Az eseményen a kis- és középvállalati piaci szereplők a multinacionális cégekkel fennálló egyenlőtlen viszonyt is a nehézségek között említették. Felmerült, hogy a növekvő finanszírozási költségek mellett a vissza nem térítendő támogatások nagyobb arányú rendelkezésre állása lenne a legnagyobb segítség.
A szolnoki fórumon Lits József, a VOSZ megyei elnöke, egyben az esemény házigazdája szintén a konzultáció, mint egyeztetési platform jelentőségét és erejét hangsúlyozta: a válsággal járó gazdasági kihívások és konfliktusok mindenkit érintenek, így azok megoldása is közös feladat.
A beszélgetés során a vállalkozók elmondták: bár árbevételek szempontjából jobb, a termelés volumenét tekintve viszont gyengébbnek ígérkezik az idei év a tavalyinál. A résztvevők szerint a kis- és középvállalkozói szektor további növekedésének legfőbb akadálya elsősorban a magas energia- és alapanyagárakban, a finanszírozási nehézségekben, a kereslet hiányában, valamint a munkaerőhiányban keresendő. A támogatási rendszerről szólva kiemelték: a brandépítés ösztönzése kulcsfontosságú lenne a vállalkozások további fejlődése érdekében.
Az erős gazdaság alapját az erős vállalkozások jelentik – mondta el a Zala megyei rendezvényen Balogh Ádám, a VOSZ Zala megyei elnöke. „A sikeres stratégiaalkotás alapjául pedig az informálódás, az alapadatok, a gazdasági környezet ismerete, a tendenciák felismerése szolgálnak, ahogyan az érdekképviseleti munka megalapozását is mindezek, valamint a vállalkozókkal folytatott párbeszéd, a véleményük alapján kidolgozott javaslatok adják.”
A beszélgetés során a vállalkozók beszéltek az idei év sikereiről is, ám kiemelték az energiaárak, a munkaerőhiány, az exportpiacok szűkülése és a beszerzési problémák okozta előttük álló nehézségeket is. Mindezek mellett a hatékonyság is elmarad a kívánt szinttől. Ez a folyamat pedig önmagát erősíti: a képzett szakembereknek a hazai kkv-szektor a kisebb hatékonyság miatt sem tud elegendő bért fizetni, ami elvándorláshoz, ez pedig tovább romló hatékonysághoz vezet.
A vállalkozók elmondása szerint a szakképzésben tanított ismeretek évtizedekkel maradnak el a gyakorlattól. A hatékonyság javításához magas szintű szakemberképzésre és a képzett munkaerő megtartására együtt van szükség. A jól elköltött, megfelelően felhasznált támogatások nagyon sokat segítenek ezeknek a területeknek a fejlesztésében, ezzel pedig a versenyhátrány leküzdésében.
„Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelten nagy hangsúlyt kap az állami támogatáspolitika. Ugyanakkor itthon sokkal jellemzőbb a külföldi tulajdonú vállalatok támogatása - ez különösen érvényes a legnagyobb összegű támogatásokra. A vállalkozásfejlesztés tanulsága az, hogy a támogatások pozitív hatása a vártnál kisebb mértékben gyűrűzik le a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokhoz” – mondta el Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.
A megrendelések, a beszállítói, alvállalkozói rendszerek és a vállalati kultúra sem fejlődött, illetve nőtt olyan mértékben, mint azt a szakértők a korábbi évtizedekben remélték. A kkv-k közvetlen támogatásának egyik fő tapasztalata is az, hogy a termelékenység javult ugyan az elmúlt években, de még mindig nagyon alacsony mértékű, különösen az itt működő multikkal összevetve. Mindez ráadásul úgy is igaz, hogy az uniós és a hazai fejlesztési támogatások GDP-arányosan meglehetősen magasak.
A jelenlegi turbulens gazdasági környezetben a vállalatoknak különösen fontos a tervezhetőség, a következő hónapok döntéseinek tényalapú előkészítése. Ebben kínált segítséget az eseményen az Egyensúly Intézet azzal, hogy ismertette a magyar és globális gazdaság kilátásait. Ifj. Becsey Zsolt vezető közgazdász rámutatott, hogy a következő néhány negyedévben a növekvő árak miatt hatékony lakossági és vállalati alkalmazkodásra lesz szükség. Az infláció nem csupán idén, hanem jövőre is magas maradhat, és 2023-ban már várhatóan reáljövedelem-csökkenést is eredményez. Ugyanakkor tömeges leépítésekre, jelentős munkanélküliségre nem számít a szakember.
Összességében a gazdaság szereplői nem fogják tudni ideiglenes megoldásokkal átvészelni a következő hónapokat, sőt, akár éveket. Főként az energiabeszerzéseket tekintve kell felkészülni a környezet tartós megváltozására.
Bárhol kóstoltam, két napon keresztül előbb-utóbb felemlegették. Túl sokan ahhoz, hogy szó nélkül hagyjuk.
A sikeres megbeszélések nyomán a kivitelezés új lendületet kap – mondta Szijjártó Péter, miután a Roszatom képviselőivel tárgyalt.