Lits József: Közösen kell megoldani a konfliktusokat – Konzultáció a gazdaság helyzetéről – 2. (Szolnok)

Lits József: Közösen kell megoldani a konfliktusokat – Konzultáció a gazdaság helyzetéről –  2. (Szolnok)
2022. 11. 25., 19:19

A válsággal járó kihívásokra adott válaszokról beszélt Lits József az Egyensúly Intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége konzultációján Szolnokon.

Szolnok adott otthont az Egyensúly Intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett konzultációk második rendezvényének november 23-án. A tíz vidéki nagyvárost érintő eseménysorozaton több mint kétszáz gazdasági és politikai szereplővel, polgármesterekkel, helyi képviselőkkel, kis- és közepes vállalkozások döntéshozóival folytat párbeszédet Magyarország legnagyobb független agytrösztje és a VOSZ. Az Egyensúly Intézet szakpolitikaalkotó munkájának eredményei így egész Magyarországon hasznosulhatnak, a cégvezetők visszajelzései pedig beépülhetnek a döntéshozók elé kerülő ajánlásokba.

Az eseményen a legmagasabb szinten képviseltette magát a városvezetés. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere az eseményen kijelentette: „A város gazdasági teljesítménye felívelést élt meg az elmúlt években, amelyek az adóbevételekben is tükröződnek. Ha így növekszik a gazdaság, akkor a települések ereje meghatározó lesz a későbbiekben is.” A polgármester ugyanakkor szót ejtett a növekvő energiaköltségekről is, amelyek kihívást jelentenek Szolnoknak is.

Berkó Attila, Jász-Nagykun-Szolnok megyei főispán köszöntőjében kiemelte: „A megye komoly gazdasági potenciállal bír, amelyben a vállalkozások munkája is komoly részt képvisel. Talán most állunk a legnagyobb nehézségek előtt, ebben az időszakban pedig a gazdasági eredmények, a munkahelyek megvédése a legfőbb cél.”

A támogatáspolitika tanulságai

Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója előadásában a hazai vállalkozásfejlesztés-politika jellegzetességeiről beszélt. Az agytröszt most zajló kutatásának részeredményeit bemutató prezentációjából kiderült, hogy „Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelten nagy hangsúlyt kap az állami támogatáspolitika. Ugyanakkor itthon sokkal jellemzőbb a külföldi tulajdonú vállalatok támogatása - ez különösen érvényes a legnagyobb összegű támogatásokra. A vállalkozásfejlesztés tanulsága az, hogy a támogatások pozitív hatása a vártnál kisebb mértékben gyűrűzik le a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokhoz.”

A megrendelések, a beszállítói, alvállalkozói rendszerek és a vállalati kultúra sem fejlődött, illetve nőtt olyan mértékben, mint azt a szakértők a korábbi évtizedekben remélték. A kkv-k közvetlen támogatásának egyik fő tapasztalata is az, hogy a termelékenység javult ugyan az elmúlt években, de még mindig nagyon alacsony mértékű, különösen az itt működő multikkal összevetve. Mindez ráadásul úgy is igaz, hogy az uniós és a hazai fejlesztési támogatások GDP-arányosan meglehetősen magasak

Stagnáló gazdaság, magas infláció, de válságállóbb munkaerőpiac jön

A jelenlegi turbulens gazdasági környezetben a vállalatoknak különösen fontos a tervezhetőség, a következő hónapok döntéseinek tényalapú előkészítése. Ebben kínált segítséget az eseményen az Egyensúly Intézet azzal, hogy ismertette a magyar és globális gazdaság kilátásait. Az agytröszt vezető közgazdásza, Ifj. Becsey Zsolt rámutatott, hogy a következő néhány negyedévben a növekvő árak miatt hatékony lakossági és vállalati alkalmazkodásra lesz szükség. Az infláció nem csupán idén, hanem jövőre is magas maradhat, és 2023-ban már várhatóan reáljövedelem-csökkenést is eredményez. Ugyanakkor tömeges leépítésekre, jelentős munkanélküliségre nem számít a szakember.

Összességében a gazdaság szereplői nem fogják tudni ideiglenes megoldásokkal átvészelni a következő hónapokat, sőt akár éveket. Főként az energiabeszerzéseket tekintve kell felkészülni a környezet tartós megváltozására.

Objektív kép a vállalkozásoknak

Perlusz László, a VOSZ főtitkára az esemény kapcsán kijelentette: pótolhatatlan a vállalkozások számára az, hogy olyan objektív, adatokra épülő képet kapjanak a gazdaság helyzetéről, mint amilyeneket a rendezvénysorozat előadásai biztosítanak számukra. Ezen túlmenően azokat a kitörési pontokat, lehetőségeket is megvilágítják számukra, amelyek megoldást jelenthetnek az aktuális kihívásokra. Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy az eseményen a vállalkozók elmondhatják véleményüket és felvázolhatják, hogy milyen irányba kellene fejlődnie a vállalkozásfejlesztésnek Magyarországon.

Lits József, a VOSZ megyei elnöke, egyben az esemény házigazdája (a fotón) szintén a konzultáció, mint egyeztetési platform jelentőségét és erejét hangsúlyozta: a válsággal járó gazdasági kihívások és konfliktusok mindenkit érintenek, így azok megoldása is közös feladat.

A vállalkozók véleménye

Az eseményt kötetlen fórumbeszélgetés zárta, amelyet Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója moderált. A beszélgetés során a vállalkozók egyetértettek abban, hogy bár árbevételek szempontjából jobb, a termelés volumenét tekintve viszont gyengébbnek ígérkezik az idei év a tavalyinál. A fórumbeszélgetés résztvevői szerint a kis- és középvállalkozói szektor további növekedésének legfőbb akadálya elsősorban a magas energia- és alapanyagárakban, a finanszírozási nehézségekben, a kereslet hiányában, valamint a munkaerőhiányban keresendő. A támogatási rendszerről szólva kiemelték: a brandépítés ösztönzése kulcsfontosságú lenne a vállalkozások további fejlődése érdekében.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS