A szülőkkel élő fiatalok 26 százaléka távozna a lehető leggyorsabban önálló lakásba, 64 százalékuk csak hosszabb távon tervezi ezt, és 10 százalékos azoknak az aránya, akik jól érzik magukat a szülői házban – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb méréséből.
A tavalyihoz képest kedvezőbb környezet várja a hitelfelvevőket az idén az inflációs nyomás csökkenésének és a kamatok mérséklődésének köszönhetően, ez pedig lehetőséget teremt a költözést tervező fiatalok számára a lakóingatlan-vásárlásra. A K&H ifjúsági index szerint a múlt év negyedik negyedévében a 19-29 éves fiatalok 57 százaléka élt saját lakásban, a fennmaradó 43 százalékuk a szülőkkel lakott. „A következő időszakban, rövid vagy hosszú távon egy részük megjelenhet lakásvásárlóként, lakáshitel-felvevőként a piacon. A kutatás eredményei szerint azonban jelentős eltérések vannak a körükben” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketing vezetője.
A szülőkkel élő fiatalok 26 százaléka mondta azt, hogy a lehető leghamarabb távozna a „mamahotelből”. A nyugati megyékben élők körében jellemző a legkevésbé ez a hozzáállás, az ottani fiatalok mindössze 11 százaléka lépne minél gyorsabban, az ország többi részében a fiatalok harmada számol ezzel a forgatókönyvvel. A többség, a saját lakással még nem rendelkező fiatalok 64 százaléka már napirendre vette a költözést, de ezt nem tartják sürgősnek, valamikor a későbbiekben szánják rá magukat. 10 százalék ugyanakkor elégedett a mostani helyzetével a szülői lakásban.
A szülői házból a lehető leggyorsabb távozást tervező fiatalok mindössze alig több mint ötöde – 21 százaléka – tartja reálisnak a lakásvásárlást, 52 százalékuk bérelt lakást nézne magának, 10 százalékuk pedig valamelyik rokon tulajdonában lévő lakóingatlanban folytatná az életét.
„A költözési tervek mellett a kutatás megvizsgálta azt is, hogy a 19-29 éves korosztály valamennyi tagját nézve hányan terveznek lakásvásárlást három éven belül. A végeredmények szerint év végén 19 százalékuk válaszolt igennel erre a kérdésre. 2020 óta nem mértünk 20 százalék alatti részarányt, továbbá 2023-ban éves szinten is fokozatos csökkenés történt: a tavalyi év első három negyedévében 28, 25, illetve 20 százalékos volt az arányuk. Ez a visszaesés vélhetően a tavalyi bizonytalan gazdasági környezettel és a magas kamatokkal magyarázható” – tette hozzá Árva András.
A következő három évben lakásvásárlásra készülő fiatalok 28 százaléka saját erőből finanszírozná ezt a beruházást, míg 72 százalék kisebb-nagyobb hitel segítségével oldaná meg. Ezen belül 25 százalékuk fedezné a lakásvásárlást felerészben kölcsönből, 20 százalékuk esetében pedig a nagyobb részt adná a lakáshitel.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.