„Áfa-ügy” kerül a Tatabányai Törvényszék elé

2024. 09. 04., 17:04

A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt nyolc elkövetővel szemben.

A vádirat szerint az egyik elkövető – aki két tatai gazdasági társaság ügyvezetője volt – megállapodott egy társával, hogy olyan fiktív alvállalkozói számlákat juttat el neki, amelyekkel cégei nagy összegű áfabefizetési kötelezettségét csökkenteni tudja. A számlákon szereplő építési munkákat nem a számlákat kibocsátó gazdasági társaságok, hanem a cégvezető és társa által erre felkért ismeretlen személyek végezték el. A hamis számlákon szereplő gépeket a két Kft. nevében adta bérbe a cégvezető a megrendelő gazdasági társaságoknak, nem pedig a számlákat kiállító gazdasági társaságok – vázolja a „tényállást” a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség közleménye.

A cégvezető 2018. év júliusa és 2019. áprilisa között 90 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a magyar állam költségvetésének. A fiktív számlát kiállító társaságok ügyvezetői közül öt elkövető érdemi ügyvezetői tevékenységet nem végzett, a céget nem irányította, a társaság működésébe nem látott bele és ez nem is állt szándékában, helyettük a cégvezető és barátja járt el.

A főügyészség nyolc személlyel szemben nyújtott be vádiratot a Tatabányai Törvényszékre. Az ügyészség a cégvezető és társa, valamint egy – a fiktív számlák kibocsátásáért felelős – cégvezetővel szemben végrehajtandó szabadságvesztés, közügyektől eltiltás és gazdálkodó szervezet vezetőjekénti foglalkozástól eltiltást indítványozott. Három elkövetővel szemben végrehajtandó szabadságvesztés és gazdálkodó szervezet vezetőjekénti foglalkozástól eltiltás, egy elkövetővel szemben közérdekű munka büntetés kiszabására tett indítványt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS