„Áfa-ügy” kerül a Tatabányai Törvényszék elé

2024. 09. 04., 17:04

A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt nyolc elkövetővel szemben.

A vádirat szerint az egyik elkövető – aki két tatai gazdasági társaság ügyvezetője volt – megállapodott egy társával, hogy olyan fiktív alvállalkozói számlákat juttat el neki, amelyekkel cégei nagy összegű áfabefizetési kötelezettségét csökkenteni tudja. A számlákon szereplő építési munkákat nem a számlákat kibocsátó gazdasági társaságok, hanem a cégvezető és társa által erre felkért ismeretlen személyek végezték el. A hamis számlákon szereplő gépeket a két Kft. nevében adta bérbe a cégvezető a megrendelő gazdasági társaságoknak, nem pedig a számlákat kiállító gazdasági társaságok – vázolja a „tényállást” a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség közleménye.

A cégvezető 2018. év júliusa és 2019. áprilisa között 90 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a magyar állam költségvetésének. A fiktív számlát kiállító társaságok ügyvezetői közül öt elkövető érdemi ügyvezetői tevékenységet nem végzett, a céget nem irányította, a társaság működésébe nem látott bele és ez nem is állt szándékában, helyettük a cégvezető és barátja járt el.

A főügyészség nyolc személlyel szemben nyújtott be vádiratot a Tatabányai Törvényszékre. Az ügyészség a cégvezető és társa, valamint egy – a fiktív számlák kibocsátásáért felelős – cégvezetővel szemben végrehajtandó szabadságvesztés, közügyektől eltiltás és gazdálkodó szervezet vezetőjekénti foglalkozástól eltiltást indítványozott. Három elkövetővel szemben végrehajtandó szabadságvesztés és gazdálkodó szervezet vezetőjekénti foglalkozástól eltiltás, egy elkövetővel szemben közérdekű munka büntetés kiszabására tett indítványt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS