A magyar felnőttkorú lakosság a földgázhasználat csökkentését, ezzel szemben a nap- és szélenergia fokozott használatát szorgalmazza, valamint követendő iránynak látná a geotermikus és vízenergia nagyobb arányú alkalmazását a hazai energiamixben. Kifejezetten szűk, de elkötelezett támogatóbázisa van az atomenergiának Magyarországon – olvasható az Ipsos felmérésében.
Bár jelenleg Magyarország villamosenergia-termelésének közele fele a Paksi atomerőműből (44,7 százalék), negyede pedig földgázból (24,5 százalék) származik, és csak 13,1 százalék a napenergia részesedése (forrás: MEKH, 2022), a földgázt a lakosság mindössze 2 százaléka kezelné elsőszámú energiaforrásként, míg a napenergia a magyarok 43 százaléka számára jelentené a követendő irányt a jövőben. A napfényből nyert energia legjobb alternatívája a szél-, a geotermikus valamint az atomenergia, a magyarok ítélete szerint.
A szélenergia alkalmazásától a legfiatalabb felnőttek az átlagnál jobban idegenkednek, míg az idősebb korosztály erősebben kiáll annak használata mellett (9 százalék vs. 16 százalék említés). A geotermikus energiahasználat fő támogató bázisát szintén a 60 év felettiek, továbbá a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező lakosok, valamint az A ESOMAR státuszúak képezik (15 százalék feletti említés). Az atomenergia elfogadottsága a Ratkó-korosztályban a legerősebb, ám ebben a szegmensben is csak a második helyre kerül, jóval lemaradva a napenergia mögött (14 százalék vs. 47 százalék említés).
A magyarok 72 százaléka véli természetbarát megoldásnak a napból, 56 százalék pedig a szélből nyert energiát. Ezekkel szemben a fosszilis források megítélése kifejezetten negatív a lakossági körben.
Az Ipsos júniusi országos, az internetező lakosságra reprezentatív kutatásának eredményei szerint a biztonság tekintetében az atomenergia és a geotermikus források használata bizonyulnak igazán megosztónak az egyes társadalmi szegmensek között.
Az atomenergia előállítását a 60 év felettiek 25 százaléka, a diplomások 29 százaléka sorolja a három legbiztonságosabb megoldás közé, de különösen magas értek mérhető a legjobb anyagi körülmények közt élők körében is (30 százalék).
Az a körülbelül egytizednyi válaszadó, akik szerint elsősorban az atomenergiára kellene támaszkodnia Magyarországnak, kiemelkedően nagy arányban (73 százalék) nevezték ezt az energiaforrást a három legbiztonságosabb lehetőség egyikének – megelőzve a napenergiát (54 százalék) és a szélenergiát is (31 százalék) az említési sorrendben.
Az említési arányokban mért különbségek ellenére kijelenthető, hogy a preferált energiatípusok végső sorrendje nagy hasonlóságot mutat valamennyi szociodemográfiai csoportban. A bizonytalan válaszadók esetenként magas aránya ugyanakkor az ismeretek hiányáról árulkodik (az e státuszúak körében 15 százalék, és például a 40 év alattiak vagy a legfeljebb általános iskolát végzettek körében is 10 százalék fölé kúszik a nem válaszolók aránya).
A magyar népítélet szerint a nap-, a szél és a vízenergia mellett a geotermikus források energia célú felhasználásába kellene leginkább fektetnie az országnak.
A kőolaj és földgáz energia célú felhasználását pedig a lakosság túlnyomó többsége szerint vissza kellene szorítani a jövőben.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.