Ipsos: a napenergiára szavaznak a magyarok, a földgáz leszerepelt

2023. 07. 25., 17:17

A magyar felnőttkorú lakosság a földgázhasználat csökkentését, ezzel szemben a nap- és szélenergia fokozott használatát szorgalmazza, valamint követendő iránynak látná a geotermikus és vízenergia nagyobb arányú alkalmazását a hazai energiamixben. Kifejezetten szűk, de elkötelezett támogatóbázisa van az atomenergiának Magyarországon – olvasható az Ipsos felmérésében.

Bár jelenleg Magyarország villamosenergia-termelésének közele fele a Paksi atomerőműből (44,7 százalék), negyede pedig földgázból (24,5 százalék) származik, és csak 13,1 százalék a napenergia részesedése (forrás: MEKH, 2022), a földgázt a lakosság mindössze 2 százaléka kezelné elsőszámú energiaforrásként, míg a napenergia a magyarok 43 százaléka számára jelentené a követendő irányt a jövőben. A napfényből nyert energia legjobb alternatívája a szél-, a geotermikus valamint az atomenergia, a magyarok ítélete szerint.

A szélenergia alkalmazásától a legfiatalabb felnőttek az átlagnál jobban idegenkednek, míg az idősebb korosztály erősebben kiáll annak használata mellett (9 százalék vs. 16 százalék említés). A geotermikus energiahasználat fő támogató bázisát szintén a 60 év felettiek, továbbá a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező lakosok, valamint az A ESOMAR státuszúak képezik (15 százalék feletti említés). Az atomenergia elfogadottsága a Ratkó-korosztályban a legerősebb, ám ebben a szegmensben is csak a második helyre kerül, jóval lemaradva a napenergia mögött (14 százalék vs. 47 százalék említés). 

A magyarok 72 százaléka véli természetbarát megoldásnak a napból, 56 százalék pedig a szélből nyert energiát. Ezekkel szemben a fosszilis források megítélése kifejezetten negatív a lakossági körben.

Az Ipsos júniusi országos, az internetező lakosságra reprezentatív kutatásának eredményei szerint a biztonság tekintetében az atomenergia és a geotermikus források használata bizonyulnak igazán megosztónak az egyes társadalmi szegmensek között.

Az atomenergia előállítását a 60 év felettiek 25 százaléka, a diplomások 29 százaléka sorolja a három legbiztonságosabb megoldás közé, de különösen magas értek mérhető a legjobb anyagi körülmények közt élők körében is (30 százalék).

Az a körülbelül egytizednyi válaszadó, akik szerint elsősorban az atomenergiára kellene támaszkodnia Magyarországnak, kiemelkedően nagy arányban (73 százalék) nevezték ezt az energiaforrást a három legbiztonságosabb lehetőség egyikének – megelőzve a napenergiát (54 százalék) és a szélenergiát is (31 százalék) az említési sorrendben.

Az említési arányokban mért különbségek ellenére kijelenthető, hogy a preferált energiatípusok végső sorrendje nagy hasonlóságot mutat valamennyi szociodemográfiai csoportban. A bizonytalan válaszadók esetenként magas aránya ugyanakkor az ismeretek hiányáról árulkodik (az e státuszúak körében 15 százalék, és például a 40 év alattiak vagy a legfeljebb általános iskolát végzettek körében is 10 százalék fölé kúszik a nem válaszolók aránya).

A magyar népítélet szerint a nap-, a szél és a vízenergia mellett a geotermikus források energia célú felhasználásába kellene leginkább fektetnie az országnak.

A kőolaj és földgáz energia célú felhasználását pedig a lakosság túlnyomó többsége szerint vissza kellene szorítani a jövőben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS