A magyar mezőgazdaságban is nagy gond a generációváltás, nehéz vonzóvá tenni a pályát a fiatalok számára – hangzott el a Fiatal Vállalkozók Hete rendezvényén a budapesti Bálnában.
Hogyan hasíts az agrárüzletben? Egyáltalán: hogyan hasít ma Magyarországon a mezőgazdaság? A FIVOSZ Fiatal Vállalkozó Hetén a budapesti konferencia szerdai napján kicsit pesszimistának tűnt az első válasz. „Inkább csak hasítgat” – mondta Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki persze nem ex sportolóként, hanem az agáriumba beletanult vállalkozóként beszélt.
A megállapítással az Agrármarketing Centrum ügyvezetője is egyetértett. Igaz, Ondré Péter valamivel optimistábban látja a helyzetet – legalábbis, ami a jelent illeti. Az előrejelzések szerint az agrárium azonban világszerte óriási kihívások és gondok előtt áll. 2050-re a maihoz képest 60 százalékkal nagyobb lesz az élelmiszerszükséglet. Vvajon mennyivel nő három évtized alatt az éhezők száma?) Eközben 30 százalékkal csökken a termőföldek területe, és a jelenleginél 40 százalékkal kevesebb ivóvízzel kell számolnunk.
A feladat adott: a termelékenységet szükséges rohamosan növelni, amiben a magyar agrárszektor finoman fogalmazva is elég gyenge. Az új ötletekhez sokkal több fiatalnak kellene dolgoznia a mezőgazdaságban, ám – és ez már nem csak magyar probléma – az agrárium nem túl vonzó. Így a generációváltás nem holnapután, hanem már holnap komoly gondot jelent.
Szécsi Zoltán úgy látja, hogy valóban nem arról álmodnak a mai fiatalok, hogy hajnal 4-től este 10-ig dolgozzanak (naná, hogy a hét minden napján), de a tanulás, a digitális világ mégis tartogathat számukra érdekes jövőképet.
Ha valaki nem konyít legalább kicsit a mezőgazdasághoz, az nehezen hiszi el, hogy az agráriumban a technikai fejlődés az űrkutatás innovációjával vetekszik. Elég csak az önjáró traktorokra, kombájnokra, az irodából vezérelt különböző munkafolyamatokra, például az öntözésre gondolni. A mezőgazdaságban szinte naponta jelennek meg az újabb és újabb „kütyük”, ezekhez érteni kell, a tudomány eredményeit alkalmazni kell.
Vida Sándor (a sertéstenyésztéssel és takarmánykészítéssel foglalkozó Kurucz Farm Kft.) képviseletében arról beszélt, hogy a nyugdíjhoz közeledő vagy a korhatárt már átlépett elődök az újdonságokba már nem akarnak beletanulni, az utódok viszont érdeklődnek. De csak azok lesznek sikeresek, akik tisztában vannak vele: hiába vannak megváltozott és jobb körülmények, változatlanul rengeteget kell dolgozni. Aki nem szereti, amit csinál, az hamar kiszáll a bizniszből.
Erre azt válaszolta Sáhó Ákos, a FIVOSZ Agrár Bizottság elnöke, hogy a fiatalok gyakran nehezen élik meg a felelősséget. Látják, hogy nagyapjuk, apjuk mit épített fel, s elbizonytalanodnak a feladatok átvételét latolgatva. Szerinte az agráriumban is jó eséllyel szerepelhetnek a családi vállalkozások, legalábbis a bizottságuk tagjai erről számolnak be. A bizottság a Magyar Tudományos Akadémiával és több egyetemmel együtt olyan programokat, információkat kínál, amelyeket a gyakorlatban lehet hasznosítani. Sáhó Ákos a gondok között említette, hogy a magyar földbirtok nagyon elaprózott, ami a hatékony termelés rovására megy. A múlt rossz példái miatt pedig a szövetkezetektől sokan tartanak.
Szécsi Zoltán szerint, ha az utód nagyon nem akar beszállni a családi vállalkozásba, jobb nem erőltetni, inkább időben más megoldást kell találni. Hiszen néhány rossz döntéssel a család teljes vagyonának búcsút lehet inteni. Az apró birtokokat ő is rossznak tartja, de a földhöz ragaszkodás miatt a „Bözsi nénik” nem adják el 1-1,5 hektárukat.
Azért nem volt ennyire borús a beszélgetés, Vida Sándor például beszámolt arról, hogy két éve nagyon komoly brandépítésbe kezdtek, mert e nélkül már nem lehet a piacon maradni. Elkészült a honlapjuk, imidzsvideót népszerűsítik magukat és termékeiket, hasítanak a marketinggel – s közben persze dolgoznak. Sokszor hajnal 4-től este 10-ig.
A fotón (jobbról balra): Ondré Péter, Sáhó Ákos, Vida Sándor, Szécsi Zoltán és Kerekes Péter (moderátor)
További cikkeink a Fiatal Vállalkozók hetéről
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.