Az áremelkedés áldozatává válhatnak az agrárfejlesztések?

2022. 06. 24., 14:57

Több célra lehet felhasználni az EU-s támogatásokat, mint az előző ciklusban és összességében jóval nagyobb összeg áll rendelkezésre. A tavaly benyújtott beruházási pályázatok megvalósítása azonban mostanra akár jóval több mint 10 százalékkal is drágult. A kérdés ezért az, hogy a növekvő árak mellett a gazdák bele mernek-e vágni a fejlesztésekbe, ki tudják-e fizetni a szükséges önrészt, derült ki a K&H Agrár Klubon. Az infláció ellen azonban lehet küzdeni tervezéssel és a kivitelezők versenyeztetéssel.

A következő EU-s fejlesztési ciklusban, 2023. és 2027. között nagyjából 3000 milliárd forint fejlesztési támogatást pályázhat meg a mezőgazdaság. A széleskörű felhasználás érdekében lazultak a benyújtási feltételek, többen jogosultak az igénylésre és a támogatható beruházások köre is bővült, derült ki az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásáron rendezett K&H Agrár Klubon.

„Az agrárberuházások jelentősen drágulnak, a bizonytalanság miatt pedig a gazdák még nyertes pályázattal a zsebükben is meggondolják, belevágnak-e a fejlesztésbe. Egy tavaly elnyert pályázat esetében ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a beruházás megvalósítása mostanra legalább 10, de akár 20-30 százalékkal is drágult a korábbi kalkulációhoz képest. Mivel a támogatási intenzitás jellemzően 50 százalék, ilyenkor az önrész is számottevően emelkedik. Aki azonban most elvégzi a szükséges fejlesztéseket, az néhány év múlva nagy előnyben lehet, modern, innovatív eszközeivel ugyanis hatékonyabban fog tudni termelni a többi piaci szereplőnél” – fejtette ki Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a K&H Agrár Klubon.

Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárfelvázolta, milyen eszközökkel küzdenek a növekvő árak ellen. „Azért, hogy ne a mezőgazdasági szektornak kelljen fizetnie az emelkedő beruházási költségeket, februártól az építési normagyűjtemény alapján elszámolhatók a növekvő költségek. Ezen kívül olyan célokra is lehet pályázatot benyújtani, amelyekre korábban nem – ilyen például a fóliasátor vagy a hűtőház beszerzése” – magyarázta.

Hacsak nem eszközbeszerzésről van szó, az agrárberuházások jellemzően az építőiparban landolnak. A szektorban azonban égető problémák vannak: az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint a cégek 83 százaléka szakemberhiánnyal, 77 százalékuk pedig beszerzési nehézséggel küzd. Utóbbi háttérében természetesen a koronavírus-járvány alatt kialakult ellátásprobléma áll, amit tovább súlyosbított az orosz-ukrán konfliktus. Mindemellett a drágulás mértéke szintén jelentős, az építőanyagok árában nagyjából 20 százalékos, fuvarozási költségekben 23 százalékos emelkedésre számítanak év végére 2021 decemberéhez képest. Ezt az árnövekedést pedig a korábban tervezett beruházásokban is meg kell fizetnie valakinek.

„Az emelkedő költségek miatt nagyon hasznos lenne, ha a szerződési gyakorlatba mindenhol, akár már egy 5 millió forint értékű beruházás esetén is beépülne az árváltozások kezelésének módja. Ehhez kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni, amiben le kell fektetni, mi alapján történik majd az árindexálás – vagyis további áremelkedés esetén hogyan lesznek megosztva az extra költségek beruházó és kivitelező között. Ám a drágulás mértéke a verseny erősítésével is lassítható. Ezt például úgy lehetne megtenni, ha az állami közbeszerzéseken is több, egymástól független árajánlatot kérnének be, illetve ha a magánberuházók is minél több jelöltet versenyeztetnének” – hangsúlyozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS