Újraírják a gyógyfürdőkkel kapcsolatos rendeleteket

2018. 12. 06., 11:00

Magyarország turizmusában kiemelt szerepet játszanak a gyógyfürdők, amelyek védjegyrendszerének megújítását szükségesnek látják a szakemberek.

Tavaly 12 millió vendég fordult meg Magyarország kereskedelmi szálláshelyein, mintegy 30 millió vendégéjszakát töltve el. 2018-ban várhatóan ezeket a rekordokat is meghaladja majd a forgalom – mondta Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatója a Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén Szegeden.

Magyarország turizmusában kiemelt szerepet játszanak a gyógy-, termál- és édesvizek – írja a turizmus.com. Ma 99 minősített gyógyfürdő, 40 gyógyszálló, 38 gyógyhely és 5 gyógybarlang várja a gyógyulni és regenerálódni vágyó vendégeket.

Szükség van olyan, garanciát jelentő, a vendégek számára biztonságot nyújtó és utazási döntéseiket is befolyásolni képes védjegyek használatára, amelyek érthető rendszert alkotnak.

Ezt a célt szolgálja a GINOP 7.1.8 felhívás, amelynek keretében, megújuló és / vagy újonnan létrehozott minősítési és védjegyrendszerek bevezetését követően a magyar turisztikai kínálat megítélése javulni fog.

A projekt tartalmazza a gyógyfürdők, strandfürdők, uszodalétesítmények, élményfürdők és wellness fürdők működésével és üzemeltetésével kapcsolatos rendeletek felülvizsgálatát is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 20:10:00
„A Z az első vállalkozói generáció, amely számára a digitális világ már nem változás, hanem adottság. Most kezdjük látni őket nagyobb számban belépni a magyar cégvilágba, ezért számomra a következő évek egyik legérdekesebb kérdése az lesz, hogy nemcsak a vállalkozók életkora változik-e meg, hanem velük együtt az is, ahogyan céget építünk és vezetünk. A Z generáció megérkezett – most az lesz érdekes, milyen cégvilágot épít magának.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS