Kobe és Madaszkár mellett Budapest is a 24-es listán

2024. 01. 09., 19:10

A világ legjobb úti céljai közé sorolta Budapestet a Condé Nast Traveler, az egyik vezető nemzetközi utazási médium év végi ajánlásában – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Magyarország fővárosa is felkerült a világ 24 legkiemelkedőbb látnivalóit felsorakoztató Condé Nast Traveler év végén megjelentetett listájára, amely a világ különböző helyein élő újságírók közreműködésével készül. Budapest olyan úti célok mellett szerepel, mint Francia Polinézia, Mauritius vagy az Ausztráliában lévő Kimberley-régió. A 24-es keretben Budapesten kívül csak 3 további európai úti cél szerepel: a görögországi Kükládok, Koszovó és az Egyesült Királyság Yorkshire-régiója.

Az ajánlásban kiemelik a magyar fővárosra jellemző egyedi építészeti stílusokat, termálfürdőket, és többek között olyan turisztikai attrakciókat állítanak fókuszba, mint a Lánchíd, a Magyar Zene Háza és a Nemzeti Atlétikai Központ.

Magyarországra nem először figyel fel a világsajtó. Tavaly Budapest előkelő helyen szerepelt a Time magazin ajánlott úti céljainak listáján. A brit Mirror magazin hasábjain pedig Európa legjobb fürdői között kapott helyet a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, valamint a Hévízi-tó. Tokajt pedig a világ legjobb kiemelt települései közé választotta az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO).

A 24-es lista:

Accra (Ghána)

Budapest

Kükládok (Görögország)

Francia Polinézia

Grenada

Guatemala

Kimberley (Ausztrália)

Kobe (Japán)

Koszovó

Madagaszkár

Magdalena folyó (Kolumbia)

Mauritius

Mongólia

Northern Rivers (Ausztrália)

Okavango deltavidéke (Botswana)

Quebec (Kanada)

Quito (Ecuador)

Vörös-tenger (Szaúd-Arábia)

San Pedro de Atacama (Chile)

Santa Fe (Egyesült Államok)

South&Central Sri Lanka

South Island (Új-Zéland)

New York régiója

Yorkshire (Nagy-Britannia)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS