K&H: külföldön ötnapos utakat terveznek a magyarok nyáron

2023. 07. 29., 14:12

Bár a járványhatás lassan kezd kikopni a turizmusból, azért a külföldi utazásokat nézve bőven van mit behozni a pandémia előtti szinthez képest – derül ki a K&H összeállításából. A pénzintézet idei első negyedévben készített felméréséből az derül ki, hogy a 30-59 éves korosztály legalább ötnapos külföldi utazást tervező tagjainak 68 százaléka nyáron utazna. A KSH adatai szerint a múlt év második és harmadik negyedévében 4,2 millió alkalommal utaztak több napra külföldre a magyarok, szemben a 2019 hasonló időszakára jutó 5,5 millió utazással.

Bár a turizmus elindult a járvány utáni mélypont utáni emelkedőn, még közel sincs olyan jó formában, mint a járvány előtt. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az árak emelkedése miatt a reálbérek negatív tartományba kerültek, így csökkent a magyarok vásárlóereje.

25 százalékos lemaradásban a turisták

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összeállításából kiderül, hogy 2022-ben, a nyári hónapokat is magában foglaló második és harmadik negyedévben a magyarok közel 4,2 millió alkalommal voltak többnapos külföldi utazáson, ami 25 százalékkal maradt el 2019 azonos időszakától. Az még kérdés, hogy az idei idegenforgalmi szezonban a csökkenő vásárlóerő mennyire fogja vissza a magyarok utazási kedvét: egyes hírek szerint 40 százalékkal kevesebb eddig a vendég a magyar tenger partján.

A K&H első negyedévben ismétlődő jelleggel végzett kutatása szerint a 30-59 évesek hatoda tervez legalább ötnapos külföldi utazást az idén. A tavalyi évhez hasonlóan nagy többségük - 69 százalékuk – elsősorban a nyári hónapokban utazna külföldre. Emellett 9 százalékuk már az első negyedévben is letudta ezt az utazást, míg 10, illetve 12 százalékuk a harmadik vagy a negyedik negyedévben kerít sort rá, esetleg ismételten is.

Topkárok 2022-ben

A K&H szakértői azt tanácsolják, hogy minden külföldi utazáskor érdemes utasbiztosítást kötni. A biztosítási díj ugyanis nagyon alacsony ahhoz az összeghez képest, ami egy külföldi káresemény esetén felmerülhet.

A pénzintézet adatai szerint az elmúlt öt évben a nyári utasbiztosítási káresemények között a leggyakoribbak a balesetek, betegségek és az ezekkel kapcsolatos betegszállítások voltak. Az is látszik az adatokból, hogy tavaly nyáron – azaz a június-augusztusban – történt összes kárkifizetés 70 százaléka a magyarok legnépszerűbb vakációs úticéljai közül a spanyolországi, a horvátországi és görögországi káreseményekhez köthető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.
2025-12-15 19:05:00
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS