Elkészült a Széchenyi István Egyetem turizmusfejlesztési stratégiája

Elkészült a Széchenyi István Egyetem turizmusfejlesztési stratégiája
2022. 01. 04., 09:49

A Győrbe és Pannonhalmára érkező turisták hosszabb időt töltsenek a két városban, több szolgáltatást vegyenek igénybe, és ezáltal több bevételre tegyen szert a térség – ezt a célt szolgálják azok a stratégiák és szakmai dokumentumok, amelyek a Széchenyi István Egyetem vezetésével készültek egy európai uniós projekt keretében.

A győri Széchenyi István Egyetem stratégiai célja, hogy tudásával hozzájáruljon a térség fejlődéséhez. Erre példa az az európai uniós projekt is, amelynek eredményei a Szigetköz–Győr–Pannonhalma turisztikai térség fejlesztését és pozicionálását segítik a jövőben.

A győri intézmény vezetésével – együttműködésben a Magyar Turizmus Ügynökséggel, a győri önkormányzattal és a Pannonhalmi Főapátsággal – a meglévő kínálati elemekre alapozó stratégiák és szakmai dokumentumok készültek azért, hogy a térség egyéges márkával és egységes turisztikai célpontként jelenjen meg a belföldi és nemzetközi piacon.

„Mind Győr, mind a világörökség részét képező főapátságról nemzetközileg ismert Pannonhalma számos attrakcióval rendelkezik, évről évre sok turistát fogad, ugyanakkor úgy látjuk, hogy további lehetőségek vannak az előrelépésre. Az elkészült anyagokkal ezt kívánjuk támogatni” – hangsúlyozta dr. Happ Éva, a Széchenyi István Egyetem Turizmus Tanszékének vezetője, a pályázat szakmai koordinátora.

Az egyetemi docens elmondta: desztinációfejlesztési, valamint családbarát stratégiát, kulturális turisztikai koncepciót, illetve több – például a rendezvényekről, a termék-összekapcsolásról, a tematikus sétákról szóló – kiegészítő tanulmányt tettek le az asztalra.

„A fejlődést jelentősen segítené, ha az ágazat térségbeli szereplői szorosabban együttműködnének. Érdemes volna komplex termékeket, programcsomagokat kínálniuk az érdeklődők számára, ajánlhatnák egymást, és közösen akár kedvezményeket is nyújthatnának. Így lehetne elérni a mennyiségi mellett a minőségi változást: nemcsak az ideérkezők száma bővülhetne, hanem a turisták átlagos tartózkodási ideje, az általuk igénybe vett szolgáltatások száma is, ami összességében több bevételt eredményezne” – összegezte az egyik legfontosabb megállapítást dr. Happ Éva.

Hozzátette: a 2030-ig szóló, ütemtervet is tartalmazó stratégiákat rendezvényeken mutatják be. A dokumentumokat – a térségben működő vállalkozások és szervezetek mellett – a majdan felálló Győr–Pannonhalma desztinációmenedzsment-szervezet is használja majd és ülteti át a gyakorlatba.

(Fotó: Májer Csaba József)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.
2025-05-29 18:40:00
Több beszámoló, kevesebb működő cég – ez az ellentmondásos tendencia jellemezte az elmúlt évek májusi zárását. A kata-változás utórezgései még érződtek 2024-ben, de jövőre már inkább a cégszámfogyás nyomai lesznek hangsúlyosak. Az OPTEN összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS