Elkészült a Széchenyi István Egyetem turizmusfejlesztési stratégiája

Elkészült a Széchenyi István Egyetem turizmusfejlesztési stratégiája
2022. 01. 04., 09:49

A Győrbe és Pannonhalmára érkező turisták hosszabb időt töltsenek a két városban, több szolgáltatást vegyenek igénybe, és ezáltal több bevételre tegyen szert a térség – ezt a célt szolgálják azok a stratégiák és szakmai dokumentumok, amelyek a Széchenyi István Egyetem vezetésével készültek egy európai uniós projekt keretében.

A győri Széchenyi István Egyetem stratégiai célja, hogy tudásával hozzájáruljon a térség fejlődéséhez. Erre példa az az európai uniós projekt is, amelynek eredményei a Szigetköz–Győr–Pannonhalma turisztikai térség fejlesztését és pozicionálását segítik a jövőben.

A győri intézmény vezetésével – együttműködésben a Magyar Turizmus Ügynökséggel, a győri önkormányzattal és a Pannonhalmi Főapátsággal – a meglévő kínálati elemekre alapozó stratégiák és szakmai dokumentumok készültek azért, hogy a térség egyéges márkával és egységes turisztikai célpontként jelenjen meg a belföldi és nemzetközi piacon.

„Mind Győr, mind a világörökség részét képező főapátságról nemzetközileg ismert Pannonhalma számos attrakcióval rendelkezik, évről évre sok turistát fogad, ugyanakkor úgy látjuk, hogy további lehetőségek vannak az előrelépésre. Az elkészült anyagokkal ezt kívánjuk támogatni” – hangsúlyozta dr. Happ Éva, a Széchenyi István Egyetem Turizmus Tanszékének vezetője, a pályázat szakmai koordinátora.

Az egyetemi docens elmondta: desztinációfejlesztési, valamint családbarát stratégiát, kulturális turisztikai koncepciót, illetve több – például a rendezvényekről, a termék-összekapcsolásról, a tematikus sétákról szóló – kiegészítő tanulmányt tettek le az asztalra.

„A fejlődést jelentősen segítené, ha az ágazat térségbeli szereplői szorosabban együttműködnének. Érdemes volna komplex termékeket, programcsomagokat kínálniuk az érdeklődők számára, ajánlhatnák egymást, és közösen akár kedvezményeket is nyújthatnának. Így lehetne elérni a mennyiségi mellett a minőségi változást: nemcsak az ideérkezők száma bővülhetne, hanem a turisták átlagos tartózkodási ideje, az általuk igénybe vett szolgáltatások száma is, ami összességében több bevételt eredményezne” – összegezte az egyik legfontosabb megállapítást dr. Happ Éva.

Hozzátette: a 2030-ig szóló, ütemtervet is tartalmazó stratégiákat rendezvényeken mutatják be. A dokumentumokat – a térségben működő vállalkozások és szervezetek mellett – a majdan felálló Győr–Pannonhalma desztinációmenedzsment-szervezet is használja majd és ülteti át a gyakorlatba.

(Fotó: Májer Csaba József)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.