A középkorúak mindössze negyede számol külföldi nyaralással

2022. 05. 29., 17:05

Az idei nyaralás szempontjából a járvány már kevésbé akadály, sokkal inkább a pénztárcán múlik – derül ki a K&H első negyedévében készült felméréséből. Bár a 30-59 évesek 42 százaléka úgy számol, hogy belefér egy több mint 5 napos pihenés belföldön, 26 százalék a külföldi utazást sem tartja kizártnak. Ugyanakkor a többség nem számol hosszabb nyaralással, 58 százalékuk a pénzhiány miatt mond le az utazásról.

Az utóbbi két évben leginkább a koronavírus-járvány szabott gátat a nyári pihenéseknek, idén a pandémia visszahúzódása miatt ugyan élénkülés várható, ám sokan mégis kénytelenek lemondani a hosszabb nyaralásról. A K&H biztos jövő index idei első negyedévben készített reprezentatív felmérése lelombozó képet fest a 30-59 évesek helyzetéről.

5 nap máshol, a többség nemet mondott

Az érintettek 42 százaléka tervez hosszabb, legalább 5 napos nyaralást belföldön, ami lényegében megegyezik a tavalyi értékkel. 26 százalékuk szerint egy külföldi nyaralás is képben van, szemben a tavalyi 16 százalékos eredménnyel, azaz országhatáron túli hosszabb pihenést, többen terveznek 2022-ben.

A kutatás szerint ugyanakkor a többség nem látja reálisnak a több mint 5 napos nyaralást. 58 százalék kénytelen nemet mondani a belföldre, a megkérdezettek háromnegyedénél a külföldi út nem kerülhet napirendre.

A pénzhiány a fő probléma

Akik nem terveznek hosszabb pihenést, jellemzően a pénzhiánnyal magyarázták ezt. A válaszadók 58 százaléka nincs olyan anyagi helyzetben, hogy beleférjen a költségvetésébe egy vakációzás. Arányuk nem változott jelentősen, tavaly ugyanis 56 százalékuknak nem volt elég pénze az utazásra.

A válaszadók 32 százaléka azért mond nemet a nyaralásra, mert az arra szánt megtakarítását másra költené.

Ezek az indoklások nem jelentenek meglepetést, mivel a lakosság jelentős részének a másfél évtizedes csúcsra gyorsuló infláció, a bizonytalanabb gazdasági környezet nagyobb terhet jelent, így az extra kiadások, mint például egy nyaralás, nem feltétlenül fér bele a büdzsébe. Az idén egyébként viszonylag sokan, a megkérdezettek 24 százaléka azt mondta, nem biztos, hogy egyáltalán lesz ideje egy hosszabb utazásra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS