A fiatalabb korosztályok több mint 70 százaléka, az idősebbek 80 százaléka már a fenntartható szolgáltatásokat keresi, a különbségek elsősorban a büdzsé tervezésében jelentkeznek – olvasható az Innotime Hungary Kft. felmérésében.
A kutatásban részt vevők válaszai alapján a 18-25 éves korosztály fókuszál legkevésbé fenntartható szolgáltatásokra: 32 százaléka ugyan mindenképp előnyben részesíti a fenntartható módon működő szolgáltatókat, azonban 37 százalék csak akkor, ha árban nem sokkal drágábbak ezek a szolgáltatások, így összeségében a válaszadók 69 százaléka törekszik valamilyen szinten a fenntarthatóságra.
A 26-35 évesek körében a válaszadók 29 százaléka részesíti mindenképpen előnyben a fenntartható módon működő szolgáltatókat, 42 százalékuk pedig akkor, ha nem sokkal kell többet fizetniük a fenntartható programokért, így a válaszadók 71 százaléka foglalkozik ezzel a kérdéssel az úticél kiválasztása során.
A 36-45 évesek körében is jellemző az árérzékenység: ugyan a válaszadók 74 százaléka számára fontos a fenntarthatóság, azonban mindösszesen 29 százalékuk választja mindenképp a fenntartható módon működő szolgáltatókat, 45 százalék pedig csak akkor, ha nem jön ki drágábban a pihenés, ha ilyen szolgáltatásokat választanak.
Sokkal tudatosabban választanak fenntartható úticélokat a 46-65 év közöttiek, akiknek már a 36 százaléka nyilatkozta azt, hogy mindenképp törekszik a fenntartható programok kiválasztására, míg 43 százalékuk számára pénztárca függő, hogy milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe.
A 65 év felettiek körében azokat kérdezte meg a cég, akik rendszeresen utaznak. Ennek a körnek az 54 százaléka mindenképp előnyben részesíti a fenntartható módon működő szolgáltatókat, 29 százalék pedig akkor, ha árban nem sokkal drágábbak.
A fenntarthatóságra törekvés ugyanakkor még csak kis mértékben jelenik meg az utazási eszközök kiválasztásában: a válaszadók 74 százaléka saját autóval indul nyaralni, pihenni, s a desztináción belüli közlekedéshez is csak a válaszadó 33 százaléka választja a helyi közösségi közlekedést.
A cég egyik most zajló kutatásában azt is vizsgálja, hogy az örökségturisztikai programhelyszínek esetében mennyire elvárás a vendégek részéről a fenntarthatóság. A kutatás ugyan még nem zárult le, de a válaszokból már jól körvonalazódik, hogy a válaszadók több mint a fele igényli, hogy a múzeumokban, kastélyokban, látogatóközpontokban megvalósuljon a szelektív hulladékgyűjtés, s a válaszadóknak mintegy 47 százaléka azt is, hogy a kiállítási eszközök energiatakarékosak legyenek. A válaszadók 41 százaléka nyilatkozta azt, hogy azt is elvárja, hogy a létesítmények folyamatosan kommunikálják is a környezeti, társadalmi, gazdasági fenntarthatóságért végzett munkájukat.
A kutatásokból kiderült: a digitális értékesítési platformok elterjedésével egyre többen igénylik a helyszíni, papír alapú jegyértékesítés helyett a környezettudatosabb e-jegyeket, mindkét kutatás szerint a válaszadók mintegy 70 százaléka számára fontos, hogy elérhető legyen az online jegyvásárlás lehetősége.
Tavaly is Magyarországra érkezett az Európába irányuló kínai működőtőke legnagyobb része – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies közös jelentése alapján.
A Magyar Nukleáris Társaság közgyűlésén Jákli Gergely elnök-vezérigazgató beszélt a paksi beruházás aktualitásairól.