Varga Mihály: jelentősen bővültek a magyar-kazah gazdasági kapcsolatok

A pénzügyminiszter kiemelte: a két ország közötti kétoldalú külkereskedelmi forgalom 2017-ben 188 millió dollárról 540 millió dollárra nőtt, Kazahsztán továbbra is Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere a közép-ázsiai régióban.

Hozzátette, hogy a bővülés idén is folytatódott, az áruforgalom több mint 30 százalékkal nőtt az első nyolc hónap alatt.   

A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy a tárca vezetése mellett a Magyar-Kazah Stratégiai Tanács, a Magyar-Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság és a Magyar Országgyűlés Magyar-Kazah baráti csoportja társelnökeként is dolgozik.

A harmadik negyedévben 5 százalékkal, az uniós átlag kétszeresét is meghaladó mértékben bővült a magyar gazdaság, és minden feltétel adott ahhoz, hogy éves szinten jóval 4 százalék feletti növekedést érjen el Magyarország – mondta. Megjegyezte azt is, a magyar export teljesítménye tavaly haladta meg először a 100 milliárd eurót, és az eddigi adatok azt mutatják, 2018-ban ennél is nagyobb eredményre lehet számítani.  

Kiemelte: a foglalkoztatásban korszakhatárhoz érkezett az ország, a munkanélküliségi ráta a 2010-es, mintegy 12 százalékos mértékről 3,8 százalékra esett vissza, ezzel Magyarország az Európai Unióban az ötödik legalacsonyabb munkanélküliséget mondhatja magáénak.

A pénzügyminiszter rámutatott: az elmúlt években Magyarország olyan növekedési pályára állt, ami csökkenő adókkal és emelkedő bérekkel jár együtt, és az itt működő vállalatoknak alacsonyabb közterheket és javuló üzleti környezetet kínál. A magyar gazdasági növekedés mögött két fő húzóerő áll, az emelkedő bérek miatt az ezzel párhuzamosan növekvő lakossági fogyasztás, és a beruházások kétszámjegyű bővülése – tette hozzá.

A pénzügyminiszter kiemelte: az elért, 20 százalékot meghaladó beruházási ráta azt jelzi, hogy a befektetők szemében is érzékelhetően megnőtt a Magyarország iránti bizalom: érdemes itt befektetni, mert egyebek mellett jól képzett a magyar munkaerő és megfelelő infrastruktúrával rendelkezik az ország.

A kazah-magyar kapcsolatok erősödését mutatja, hogy a Kazahsztánba irányuló magyar kivitel 2018 első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal 99 millió dollárra bővült, az onnan érkező import 41 százalékkal 401 millió dollárra ugrott 2017 hasonló időszakához képest - mondta, hozzáfűzve, a magyar kormány bízik abban, hogy a kazah beruházók is megjelennek Magyarországon.

Varga Mihály jelezte: a Mol „zászlóshajóként”, több mint tíz éve van jelen Kazahsztánban.

Timur Szulejmenov, a Kazah Köztársaság nemzetgazdasági minisztere elmondta: Kazahsztán erőteljesen fejlődött az elmúlt években, még fiatal önálló állam, de függetlenségének elnyerése óta az ország GDP-je jelentősen nőtt, tavaly 488 milliárd dollárt tett ki. Területileg a világ 9. legnagyobb országa, stratégiai jelentőségét mutatja, hogy Oroszország és Kína között helyezkedik el, ez nagy kihívás, de egyben nagy lehetőség is Kazahsztán számára, és három igen jelentős tranzitút is átmegy az országon.

Elmondta: Kazahsztán az utóbbi időkben fontos szabadkereskedelmi egyezményt írt alá Vietnammal és Iránnal.

A kazah nemzetgazdasági miniszter elmondta: tavaly 6 százalékos volt országában a gazdasági növekedés, idén várhatóan 4,1 százalékot ér el. Jelezte: Kazahsztánban 12 szabadkereskedelmi zónát alakítottak ki, ahol jelentős adózási könnyítések várják a befektetőket, például sem társasági adót, sem vagyonadót nem kell fizetniük. Kazahsztán várja a magyar üzletembereket, befektetőket – mondta Timur Szulejmenov.

A kazah export nagysága most mintegy 50 milliárd dollárra rúg, azaz hozzávetőleg a magyar kivitel felét teszi ki, de ezt jelentősen növelni akarják – húzta alá a kazah nemzetgazdasági miniszter. (MTI)