Kína egyre csak kapaszkodik Amerika után

2018. 12. 26., 14:30

Londoni pénzügyi elemzők szerint az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi konfliktus hosszú távú visszahúzó és árfolyamgyengítő hatásai miatt Kína az eddig vártnál később, a 2030-as évek elején veheti át az első helyet az amerikai gazdaságtól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről, a dollárban folyó áron számolt GDP alapján.

Szerdán ismertetett 240 oldalas, 193 országot rangsoroló éves elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2019) a cég szakértői közölték: jelenlegi várakozásuk szerint az Egyesült Államok és Kína 2032-ben cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.

A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt még 2030-ra jósolta. Az idei előrejelzés szerzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi háború már érezteti hatását a kínai feldolgozószektorban, és a kínai gazdaság növekedési üteme máris meredeken lassul. A CEBR szerint ezt a legjobban Kína kereskedelmi partnereinek exportteljesítménye illusztrálja: Ausztrália kínai exportja tavaly például 21,8 százalékkal emelkedett, az idén azonban jórészt stagnált.

Az amerikai importvámok komoly problémát okoznak a kínai gazdaságnak. A teljes kínai exportnak körülbelül az ötöde irányul közvetlenül az Egyesült Államokba, de a közvetett exportot és egyéb csatornákat is figyelembe véve valószínűbbnek tűnik, hogy a teljes kínai kivitelnek valójában a harmadát végső soron az amerikai fogyasztók vásárolják meg.

A cég a következő másfél évtizedre folyamatszerűen lassuló kínai gazdasági növekedéssel számol. Szerdai előrejelzése szerint a kínai hazai össztermék 2018 és 2023 között éves átlagban 5,4 százalékkal, a 2023-2028-as időszakban évente átlagosan 4,1 százalékkal, a 2028-tól 2033-ig terjedő időszakban 4 százalékos évi átlagos ütemben bővül.

A CEBR hangsúlyozza: ez az előrejelzés is arra a feltételezésre alapul, hogy a kínai gazdaság elkerüli a kemény landolást, és az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi viszályt sikerül megnyugtató módon rendezni.

Mindezek alapján – és feltételezve azt is, hogy a lazuló kínai monetáris politika a kínai valuta árfolyamgyengülésével jár – jutottak a CEBR londoni elemzői arra a következtetésre, hogy Kína az eddig várt 2030 helyett 2032-ben lesz a világ legnagyobb gazdasága.

A cég modellszámításai alapján a mozgó 15 éves előrejelzési időszak végére, amely 2019-től számolva ezúttal 2033-ig tart, a kínai hazai össztermék nominális értéke meghaladja a 37 700 milliárd dollárt, az amerikai GDP-érték ugyanabban az esztendőben viszont 35 416 milliárd dollár lesz.

A CEBR szerdán bemutatott új WELT-előrejelzése szerint a globális bizonytalanságok ellenére továbbra is valószínű, hogy a XXI. század az ázsiai gazdaságok évszázada lesz.

A cég hangsúlyozza, hogy 2003-ban a világ legnagyobb gazdaságainak felső ötös mezőnyében az Egyesült Államok, Japán és három európai ország – Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország –szerepelt. Harminc évvel később, 2033-ban azonban az Egyesült Államok mellett várhatóan három ázsiai ország, az addigra már valószínűleg a világ legnagyobb gazdaságává előlépő Kína, a harmadik helyre felzárkózó India és a negyedik helyezett Japán, valamint egyetlen európai gazdaság, az ötödik helyre kerülő Németország alkotja majd az ötös élmezőnyt.

A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság helyezése az idén a vizsgált 193 gazdaság teljes mezőnyén belül az 57. helyen stabilizálódik a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ezt a pozíciót Magyarország a 2033-ig szóló előrejelzési időszak végéig megtartja. A ház modellszámításai szerint a magyar nominális GDP-érték abban az évben 335,4 milliárd dollár lesz.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS