Válaszra sem méltatják az állásra pályázókat?

2021. 03. 17., 13:00

Tízből hét állásra pályázó nem kap visszajelzést a cégtől, ha a vállalat nem őt választotta a meghirdetett pozíciójára. A munkakeresők emiatt elveszítik bizalmukat a cégek felé, de Szilágyi-Bécsi Tímea, az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint ilyenkor sem szabad általánosítani. Ugyanakkor van mire odafigyelni a pályázatok beadásánál.

Sok a félreértés a cégek és az állásra pályázók között, leginkább a rossz kommunikáció váltja ki a kölcsönös bizalmatlanságot. A cégek hajlamosak hibáztatni a pályázókat, a pályázók pedig a cégeket.

„Az állásra pályázók nagyon sokszor nem kapnak visszajelzést a cégtől, ha nem jutottak tovább a kiválasztási folyamatban. Azonban nem szabad általánosítaniuk, és a következő céget azzal büntetni, hogy a megbeszélt interjúra el sem mennek. A pályázók azt gondolják, hogy nem gond, ha nem vállalnak felelősséget a jelentkezésükért, pedig ez igenis probléma” – magyarázza Szilágyi-Bécsi Tímea, aki szerint a hibák a másik oldalon is keresendőek.

(Az Üzletem Szilágyi-Bécsi Tímeával készített interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

„A cégek abban lehetnének a pályázók segítségére, ha pontosan kommunikálnának. Ha van egy munkakör, akkor arról ne csak sablonosan közöljenek valamit, hanem adjanak előre információt, vagy akár, ha kell, telefonon is válaszoljanak a pályázó kérdéseire. Emellett pedig, ha valamiért nem akarnak továbblépni egy jelentkezővel, akkor adjanak erről visszajelzést. Nagyon sokszor a pályázóknak ez a fájó pont” – figyelmeztet Tímea.

Az ügyvezető szerint fontos kiemelni: az, hogy a munkavállalónak volt egyszer egy rossz tapasztalata, nem jelenti azt, hogy minden cég követi ezt a hozzáállást. Mindig tiszta lappal kellene indítani egy jelentkezést, és a cégeknek is tiszta lappal kellene indítaniuk egy pályázatot.

Hiba is csúszhat a rendszerbe

Ha egy cég nem jelez vissza a jelentkezőknek, az nem csak a HR-es munkatársak hibájából adódhat. Előfordul, hogy a pályázati felhívásban már eleve szerepel, hogy csak továbbjutás esetén keresik meg a jelentkezőket, de előfordulhat az is, hogy több ezer jelentkezést kell kezelnie az osztálynak, így egy-egy visszajelzés elmarad. Ezeken kívül más probléma is állhat emögött.

„Ha a pályázó rossz e-mail elérhetőséget vagy telefonszámot ad meg, akkor a cégek a legnagyobb jóindulat mellett sem tudnak visszajelzést küldeni neki, de előfordulhat az is, hogy a jelentkezés nem ért célba valamiért, vagy lassabb a feldolgozás folyamata, mint gondolták. Az ilyen esetek kiküszöbölése miatt, ha valaki 1-2 héten belül nem kap választ, akkor nyugodtan felveheti a kapcsolatot az illetékesekkel. A pályázó is lehet proaktív, sőt, kell is, hogy az legyen.”

Az érdeklődés nem pályázat

A szakember szerint fontos tisztázni azt is, hogy pontosan mi tekinthető egy meghirdetett állásra való jelentkezésnek. „Ha valaki egy Facebookon meghirdetett állás alá kommentben annyit ír, hogy érdekel, az még nem jelenti azt, hogy jelentkezett is az állásra, ilyen esetben visszajelzést sem várhat. Pályázat akkor lesz, ha beküldi az önéletrajzát, és elfogadja az adatai kezeléséről szóló GDPR-nyilatkozatot. Ugyanis, ha ez utóbbit a pályázó nem fogadja el, akkor az adatokat a cég nem kezelheti, így ezt az önéletrajzot meg kell semmisíteniük” – figyelmeztet az ügyvezető.

Szilágyi-Bécsi Tímea szerint az lenne a legjobb megoldás, ha mindkét fél komolyan venné a feladatát: a cégek minden esetben küldjenek visszajelzést, a jelentkezők pedig tudják, hogy mi számít elfogadható jelentkezésnek, és szóljanak, ha valamiért mégsem tudnak megjelenni egy interjún.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS