Válaszra sem méltatják az állásra pályázókat?

2021. 03. 17., 13:00

Tízből hét állásra pályázó nem kap visszajelzést a cégtől, ha a vállalat nem őt választotta a meghirdetett pozíciójára. A munkakeresők emiatt elveszítik bizalmukat a cégek felé, de Szilágyi-Bécsi Tímea, az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint ilyenkor sem szabad általánosítani. Ugyanakkor van mire odafigyelni a pályázatok beadásánál.

Sok a félreértés a cégek és az állásra pályázók között, leginkább a rossz kommunikáció váltja ki a kölcsönös bizalmatlanságot. A cégek hajlamosak hibáztatni a pályázókat, a pályázók pedig a cégeket.

„Az állásra pályázók nagyon sokszor nem kapnak visszajelzést a cégtől, ha nem jutottak tovább a kiválasztási folyamatban. Azonban nem szabad általánosítaniuk, és a következő céget azzal büntetni, hogy a megbeszélt interjúra el sem mennek. A pályázók azt gondolják, hogy nem gond, ha nem vállalnak felelősséget a jelentkezésükért, pedig ez igenis probléma” – magyarázza Szilágyi-Bécsi Tímea, aki szerint a hibák a másik oldalon is keresendőek.

(Az Üzletem Szilágyi-Bécsi Tímeával készített interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

„A cégek abban lehetnének a pályázók segítségére, ha pontosan kommunikálnának. Ha van egy munkakör, akkor arról ne csak sablonosan közöljenek valamit, hanem adjanak előre információt, vagy akár, ha kell, telefonon is válaszoljanak a pályázó kérdéseire. Emellett pedig, ha valamiért nem akarnak továbblépni egy jelentkezővel, akkor adjanak erről visszajelzést. Nagyon sokszor a pályázóknak ez a fájó pont” – figyelmeztet Tímea.

Az ügyvezető szerint fontos kiemelni: az, hogy a munkavállalónak volt egyszer egy rossz tapasztalata, nem jelenti azt, hogy minden cég követi ezt a hozzáállást. Mindig tiszta lappal kellene indítani egy jelentkezést, és a cégeknek is tiszta lappal kellene indítaniuk egy pályázatot.

Hiba is csúszhat a rendszerbe

Ha egy cég nem jelez vissza a jelentkezőknek, az nem csak a HR-es munkatársak hibájából adódhat. Előfordul, hogy a pályázati felhívásban már eleve szerepel, hogy csak továbbjutás esetén keresik meg a jelentkezőket, de előfordulhat az is, hogy több ezer jelentkezést kell kezelnie az osztálynak, így egy-egy visszajelzés elmarad. Ezeken kívül más probléma is állhat emögött.

„Ha a pályázó rossz e-mail elérhetőséget vagy telefonszámot ad meg, akkor a cégek a legnagyobb jóindulat mellett sem tudnak visszajelzést küldeni neki, de előfordulhat az is, hogy a jelentkezés nem ért célba valamiért, vagy lassabb a feldolgozás folyamata, mint gondolták. Az ilyen esetek kiküszöbölése miatt, ha valaki 1-2 héten belül nem kap választ, akkor nyugodtan felveheti a kapcsolatot az illetékesekkel. A pályázó is lehet proaktív, sőt, kell is, hogy az legyen.”

Az érdeklődés nem pályázat

A szakember szerint fontos tisztázni azt is, hogy pontosan mi tekinthető egy meghirdetett állásra való jelentkezésnek. „Ha valaki egy Facebookon meghirdetett állás alá kommentben annyit ír, hogy érdekel, az még nem jelenti azt, hogy jelentkezett is az állásra, ilyen esetben visszajelzést sem várhat. Pályázat akkor lesz, ha beküldi az önéletrajzát, és elfogadja az adatai kezeléséről szóló GDPR-nyilatkozatot. Ugyanis, ha ez utóbbit a pályázó nem fogadja el, akkor az adatokat a cég nem kezelheti, így ezt az önéletrajzot meg kell semmisíteniük” – figyelmeztet az ügyvezető.

Szilágyi-Bécsi Tímea szerint az lenne a legjobb megoldás, ha mindkét fél komolyan venné a feladatát: a cégek minden esetben küldjenek visszajelzést, a jelentkezők pedig tudják, hogy mi számít elfogadható jelentkezésnek, és szóljanak, ha valamiért mégsem tudnak megjelenni egy interjún.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS