Újratervezés a gazdaságban – A válság átírja a kockázatkezelést (is)

2022. 11. 25., 18:49

A VII. Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferencián (OKHK) a makró folyamatok változása és azok tartóssága a fókuszban volt. A közel 100 résztvevő körében elvégzett kutatásból kiderült, hogy a gazdasági szakemberek többsége szerint 2–3 éves válságperiódus következhet. A kockázatkezelők jelenleg az inflációt, az energiaválságot és az EU-s pénzek visszatartását gondolják kulcstényezőnek és többségük 5–10 százalékos növekedést vár a ki nem fizetett számlák mennyiségében.

A jelenlegi válság olyan helyzetben érte a vállalkozásokat, amikor – a COVID-ot megelőzően – egy hosszú gazdasági növekedési ciklusban erősödhettek és alacsony kockázati szinten működhettek. Nem elhanyagolható tényező, hogy a jelenleg működő cégek mintegy 60 százaléka nem találkozott még működése alatt igazi gazdasági válsággal, hiszen 2008-at követően alakultak. Két ugyanolyan válság nem létezik, hiszen a korábbi válságokra már létező forgatókönyvek vannak a cégek működésében. Pont attól válság a válság, hogy olyan nem várt negatív elemek jelennek meg, amelyek jelentős új kihívás elé állítják a cégeket.

A válság több fronton érezteti hatását nemcsak Magyarországon, de Európán belül és kívül is. Fennáll a recesszió veszélye, az évtizedeken keresztül nem tapasztalt infláció, az energiaválság, a háborús helyzet, az ellátási láncok akadozása és a lista ezzel még nem ért véget. Az elmúlt évekhez képest megváltozott gazdasági folyamatokra reagálni nem egyszerű, hiszen némelyek – pl. árfolyam, infláció – napi szinten tartogatnak meglepetést. Szinte minden gazdasági szereplőnek az életére negatívan hat a válság, ezért a vállalati kockázatkezelés is új kihívással néz szembe.

Immáron hetedik éve kerül megrendezésre az OPTEN és az Atradius közös OKHK konferenciája kockázatkezelés és creditmanagement témakörben. A résztvevők jelentős része a nyolc kiemelt, a magyar gazdaságot érintő legnagyobb kihívások közül az inflációt tette az első helyre. Ennek oka lehet, hogy európai szinten is kiemelkedő mértékű a magyar infláció, melyet szabályozókkal kordában tartani is nehezebb. Az energiaárak, a megállapodás az EU-s pénzekről és az árfolyam a következő legjelentősebb probléma a többség megítélése szerint. A résztvevő gazdasági vezetők nem tekintik kiemelkedő problémának a szankciókat, a különadókat és az ársapkát. Valószínűleg ezek mértéke még nem akkora, hogy az ebből fakadó költségek áthárítása jelentősen növelné a működési kockázatokat.

A résztvevők közel 2/3-a gondolja úgy, hogy maximum 4 évig fog a válság miatt a kockázati szint egy magasabb értéken pulzálni. A fennmaradó 1/3 pesszimistább és hosszabb kifutásra számít. Az időintervallum becslése nem egyszerű, hiszen már az energiaárak alakulása, megállapodás az EU-s pénzekről is jelentős mértékben befolyásolja a gazdaságot, aminek hatásaként rövidülhet a válságkockázat.

Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója és Vanek Balázs, az Atradius délkelet-európai igazgatóhelyettese kiemelték előadásukban, hogy az egyik legnagyobb probléma talán a kiszámíthatatlanság. Magyarország nyitott gazdaság, ebből fakadóan a gazdaság kitettsége is nagyobb. Több csőd, felszámolás, kényszertörlés és végelszámolás várható, aminek a kezdeti jelei már mutatkoznak. Tervezni pedig szükséges, rövid-, közép- és hosszútávon is! – emelték ki az előadók. A bizalomvesztés és a csökkenő nyereséghányad miatt a tervezés átalakul, ezért az újratervezés kerül előtérbe egy feszesebb creditmanagement politikával. Az előadók egyetértettek a panelbeszélgetés résztvevőinek véleményével is, hogy az automatizálás és a digitalizáció a gyors és hatékony reagálás érdekében a jövőben még nagyobb figyelmet kap.

Arra a konkrét kérdésre, hogy saját cégük vonatkozásában milyen változást várnak a ki nem fizetett számlák kapcsán a kockázatkezelők, a többség 5–10 százalékos növekedést jelölt meg, de többen 20–50 százalékos emelkedést várnak saját területükön. Ez pedig egyértelműen mutatja, hogy a creditmanagement folyamatokat újra kell tervezni, hogy ne váljon a régen jól működő automatizmus olyanná, mint egy rosszul beállított váltókapcsoló, ami komoly károkat tud okozni, mire észrevesszük, hogy letértünk a jó vágányról. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS