Nyitva marad a határ a mezőgazdasági idénymunkások előtt?

2020. 04. 27., 17:30

A kiemelt fontosságú munkát végző, valamint a határ menti munkavállalók tagállamok közötti szabad mozgásának elősegítése érdekében adott ki gyakorlati útmutatót az Európai Bizottság.

A Bizottság ezzel támogatja a kormányokat, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek mentén a határ menti ingázók – indokolt esetben – az ellenőrzést nem kikerülve, arányos egészségügyi intézkedések mellett kelhetnének át a határokon. Pozitív fejlemény e tekintetben, hogy a magyar-szerb határon április 23-tól újra lehetséges az ingázás a határ másik oldalán dolgozó vagy földet művelő személyek számára.

A COVID-19 terjedésének megfékezése érdekében az Európai Unió tagállamai jellemzően ismét bevezették a határellenőrzést, emiatt tipikusan a határ menti településeken élők és az idénymunkások sem tudnak átkelni a határokon, vagy eljutni a munkahelyükre. Az egyébként indokolt pandémiás korlátozások értelemszerűen komoly dilemmákat vetnek fel, hiszen akadályozzák a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását és az áruszállítást, azaz az EU belső piacának működését. Az Európai Bizottság támogatja a tagállamokat, hogy összehangolt szabályozással biztosítsák a zökkenőmentes határátlépést azok számára, akiknek a munkája ezt a munkavégzés természetéből fakadóan megköveteli. Kiemelkedő jelentőségű a szabad mozgás fenntartása egyes kritikusan fontos ágazatokban dolgozók számára, mint amilyen például a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.

Tagállami cselekvéseket segítendő, a Bizottság ajánlásokat is megfogalmazott. Ilyenek többek között:

  1. Dedikált sávok biztosítása a határátkelőkön az ingázó munkavállalók számára;
  2. A határőrök által könnyen felismerhető, az ingázó munkavállók azonosítására alkalmas különleges matricák használata;
  3. Az egészségügyi szűrés pusztán egyszeri, a határ egyik oldalán történő elvégzése;
  4. Lehetőség biztosítása a munkavállalók számára, hogy az ellenőrzések és az átvizsgálások során a járművükben tartózkodhassanak, testhőmérsékletüket elektronikusan mérjék;
  5. Az ingázók esetében a napi hőmérséklet-ellenőrzés maximalizálása (legfeljebb három alkalommal).

A koronavírus terjedésének lassítására irányuló intézkedések szigora országonként eltérő. Könnyen előfordulhat például, hogy egy adott tagállamban, ahol a munkavállaló dolgozik, szabadon tevékenykedhet az állásában, míg a lakóhelyén ugyanazt a munkát nem végezheti. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy amennyiben a fogadó állam engedélyezi a munkavégzést, akkor a dolgozó állama ezt fogadja el és engedélyezze saját állampolgára számára a szabad mozgást.

„Fontos megemlíteni, hogy bármely ágazat tekintetében komoly károkat okozhat a munkaerő mobilitásának korlátozása, a kialakult helyzet kezelése azonban különösen sürgető egyes szektorokban, akkor is, ha a mobilitást akár csak időszakosan használják is ki. Ezen ágazatok vonatkozásában érdemes lehet megfontolni a jogszabályi differenciálást. A mezőgazdaság tekintetében is megfontolandó lehet ilyen intézkedés, mivel az a termelés és előállítás szezonalitásából fakadóan különösen nagy mennyiségű idénymunkást foglalkoztat, továbbá az általános jellegű munkaerőhiány egyébként is erősen sújtja az ágazatot. Magyarország külföldi idénymunka-igényét mi sem érzékelteti jobban, minthogy a munkaerő tagállamok közötti szabad mozgásának korlátozása révén 2020-ban – a korábbi évek tapasztalából kiindulva – akár 30 ezer munkás is kieshet a termelésből. A hiány különösen érzékelhető lehet az erősen kézimunkaerő-igényes zöldség- és gyümölcsbetakarítás kezdetével, legalábbis amennyiben a hiányt nem sikerül hazai erőforrásokkal pótolni” – mondta Fábián Tamás, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezető szakértője.

„A koronavírus-járvány komoly kihívást jelent az átmenetileg kieső munkaerő pótlása tekintetében is. A szükségessé váló idénymunkások rendelkezésre állásának biztosítása ugyanakkor hozzájárulhat a mezőgazdasági foglalkoztatás további „fehérítéséhez” is: várható ugyanis, hogy a közeljövőben érkező külföldi idénymunkások tekintetében fokozott ellenőrzésre kerül sor. Elképzelhető emellett, hogy a jelenlegi körülmények tovább élénkítik a mezőgazdasági vállalkozások érdeklődését a gépesítéssel, automatizálással kapcsolatos technológiai beruházások tekintetében” – tette hozzá Baranyi Gábor, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari üzletágának igazgatója.

„A Bizottság javaslata mellett, miszerint a tagállamoknak a már bevált csatornákon keresztül meg kell osztaniuk egymással a különböző szükségleteikre vonatkozó információkat, hazai környezetben is adaptálható, specifikus intézkedésekre is szükség lehet. Ilyen lehet többek között a válság során potenciálisan munkanélkülivé váló munkavállalók – ideiglenes – mezőgazdaságba történő átterelésének elősegítése, ami megoldásként szolgálhat mind a krízis nyomán fellépő munkanélküliség mérséklésére, mind pedig a hiányzó idénymunkások pótlására” – hangsúlyozta Fábián Tamás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 06., 17:30
Megjelentek a terménytárolók, terménytisztítók és a vetőmagüzemek fejlesztésére irányuló pályázati felhívások a Közös Agrárpolitikai Stratégiai Terv keretében. A kiírások alapján európai uniós társfinanszírozással összesen 50 milliárd forint értékű forrásra nyújthatók majd be a támogatási kérelmek 2025. április 30-tól, illetve május 28-tól.
2025. 03. 06., 17:05
Már elérhető a gépjárműadó-kalkulátor, amely egyszerűen, online, a felhasználó által megadott adatok alapján kiszámítja az adott gépjármű után fizetendő összeget. A gépjárműadó befizetésének határideje április 15-e, a NAV kalkulátorával a kiadás előre tervezhető.
2025-03-07 18:05:00
Kitartóan erős kereslettel és fokozódó tranzakciószámokkal indult az idei év a hazai ingatlanpiacon, ahol az adásvételek zöme, 75 százaléka még mindig alkuval zárul, de a csökkenő kínálat miatt egyre gyakoribb jelenség a licit is a Duna House tapasztalatai szerint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS