Mit hozhat Kelet-Közép-Európában az energetikai átmenet?

2021. 10. 28., 16:00

Ellátásbiztonság, költségek, károsanyagkibocsátás és energiafüggőség – a Deloitte elemzői szerint legalább ezt a négy tényezőt kell szem előtt tartanunk, ha szeretnénk megérteni a globális energiaszektor előtt álló utat, amely a fosszilis alapú termeléstől a széndioxidmentességig vezet.

A legtöbb kelet-közép-európai ország ma is erősen függ még a primer és szekunder energiahordozók importjától. Ez az energiamix nem mindig támogatja az Európai Unió emissziós törekvéseit: egy vagy több tényező többiek fölé helyezése komoly eltéréshez vezethet a kiegyensúlyozott rendszerhez képest – vélik a Deloitte szakértői a térségről készített új tanulmányukban.

Pedig a tét kiemelkedően nagy: a közlekedés és az energiatermelés a leginkább széndioxidintenzív iparágaknak számítanak. Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint az EU-28 országok üvegházhatásúgáz-emissziójában a teljes kibocsátás közel 22 százaléka a közüzemi villamosenergia- és hőtermelésben elégetett tüzelőanyaghoz köthető.

A kormányzati döntéshozók természetesen folyamatosan próbálnak egyensúlyozni a szempontok között, de az kétségtelen: ha erős politikai akarat van a széndioxidmentesítésre, a jelentős kibocsátáscsökkentés árát az ország adófizetői fogják megfizetni. Ez államonként eltérhet, az adott geopolitikai, gazdasági, környezeti és éghajlati viszonyoktól függően.

Ausztriában nem csupán a fű zöldebb

Az osztrák földrajzi és éghajlati adottságok lehetővé teszik, hogy az ország még évtizedekig hasznot húzzon a megújuló energiaforrásokból. Ausztria azon kevés szerencsés európai országok egyike, amelyek alpesi domborzattal és bőséges vízkészlettel rendelkeznek. Szintén előnyükre szolgál a megújuló energiaforrások, különösen a kisméretű szivattyús energiatárolás magas társadalmi elfogadottsága.

A mintegy 26 GW-os, tényleges beépített erőművi kapacitás több mint 50 százaléka vízenergia, és mindössze 22 százalék működik fosszilis tüzelőanyaggal, főként földgázzal. Tökéletesen érzékelteti az ideális adottságokat, hogy Ausztria könnyedén lesz képes teljesíteni azt a célkitűzést, hogy 2030-ra energiaellátása már 100 százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodjon.

Magyarország: szélenergia helyett ellenszél

Nálunk a legnagyobb fejfájást az okozza, hogy a hazai villamosenergia-termelés több mint felét adó erőművek szép lassan elöregszenek: ez ugyanúgy érvényes a paksi atomerőműre, mint a Mátrai szénerőműre. Még ennél is nagyobb problémát okozhat, amennyiben középtávon nem valósulnak meg azok a beruházások, amelyek a megújuló energián, illetőleg a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló rugalmas erőműveket célozzák.

Nem lesz egyszerű egyensúlyt teremteni az energiabiztonság erősítése, a kormány által előírt közüzemi árcsökkentés, vagy más néven rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, az energiatermelés dekarbonizálása és az energiaszuverenitás erősítése között, hiszen ezek külön-külön is problematikus területek.

Horvátország: áremelések előtt?

Míg Ausztria és Magyarország szigorúan veszi a széndioxidmentesítést, vállalva a jelentős költségnövekedés, a jelek szerint Horvátország kevésbé ambiciózus célokat követ: csak nagyon fokozatosan kerít sort az energiatermelésben használt fosszilis tüzelőanyagok kivonására. Tény, hogy az energetikai átállás költséges, a számlát pedig a végső fogyasztók állják.

Az árnyomást erősíti az is, hogy a megújuló energiaforrások integrálása miatt meg kell erősíteni a nemzeti elosztóhálózatokat. További nyomást gyakorolhat a végfelhasználói villamosenergia-díjak emelésére az új energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek bevezetése, valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) kiterjesztése az energetikán kívüli ágazatokra, így az építőiparra és a közlekedésre.

Az elmúlt hetekben az orrunk előtt bontakozik ki a pandémiát követő globális energiaválság. Az energiatermékek (villamos energia, szén, gáz és kőolaj) pozitív irányú exponenciális kilengése padlóra kényszeríti az energetikai értéklánc és más iparági értékláncok energiaintenzív szereplőit, melyek energiatermé(ke)k árától való kitettsége jelentős. Eközben Magyarországon a lakossági energiaárak szabályozásának köszönhetően a lakosság egyelőre nem érezhet semmit az elmúlt hetek turbulens eseményeiből. Közép- és hosszútávon látható ugyanakkor a tendencia, a piac lecsillapodását követően az elemzők az energiaszámlák csökkenésére kevés esélyt látnak, köszönhetően elsősorban a fent elmondottaknak és a klímaváltozás direkt vagy indirekt hatásainak” – mondta Varga Dávid, a Deloitte energetikai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Térségszintű megoldás

Az ellátásbiztonsághoz a Deloitte szakértői szerint elengedhetetlen a regionális együttműködés és a rugalmas energiatermelés. Mindenki számára előnyös helyzetet teremthet például a víztárolási kapacitások megosztása a szomszédos országokkal a rendszer kiegyensúlyozása érdekében. Szintén jó eredményekkel kecsegtet a határokon átnyúló átviteli kapacitások fejlesztése. Ez nem pusztán az ellátásbiztonságot növeli, lehetőséget teremtve a szomszédos országok támogatásából fakadó előnyök kihasználására, hanem a piaci integrációt és a piacok összekapcsolását segíti, ezzel is erősítve a regionális árkonvergenciát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS