Egyre inkább építeni kell a digitalizációra az építőiparban

Öt kulcsfontosságú tényező az építőiparban, amire 2022-ben érdemes odafigyelni:

1. A régi épületek új életre kelnek

A pandémia óriási hatással volt az építőipari ágazatra: a közegészségügyi intézkedések miatt az otthonok irodákká váltak, miközben az irodaházak üresen maradtak. Bár e hatások némelyike talán megszűnt, az épületek használata és kihasználtsága végérvényesen megváltozott: a távmunka és a hibrid munkavégzés elterjedése miatt az irodaházak kihasználtsága soha nem tér majd vissza a járvány előtti szintre, a klasszikus kiskereskedelem pedig soha nem fogja teljesen visszanyerni az e-kereskedelemmel szemben elszenvedett térvesztését. Ugyanakkor újabb igények jelentkeznek a lakóingatlanokkal kapcsolatban hiszen egyre több időt töltünk otthonainkban, amelyeknek egyre több funkciót kell betöltenie. Mindezen igények éppen egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor lakáshiánnyal küzdünk. Nem áll rendelkezésre elegendő építőanyag, munkaerő és terület, így az új fejlesztések jelenleg nem képesek arra, hogy áthidalják a lakások iránti kereslet és a meglévő lakásállomány között tátongó szakadékot.

„Jelenleg olyan helyzettel állunk szemben, amelyben bizonyos típusú ingatlanok, például az irodaházak terén túlkínálat mutatkozik, eközben egyre nagyobb szükség lenne lakóházakra és logisztikai feladatokat ellátó épületekre. Mindezen tényezők azt eredményezik, hogy a meglévő épületeket kell átalakítani és a megváltozott igényekhez igazítani. Ez hatalmas kihívás, de egyben lehetőség is az építőipari vállalkozások számára” – mondta Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere.

2. Újra kell gondolni az épületek funkcióit

Az elmúlt két évben az épületek használata jelentősen megváltozott, azonban ezek a folyamatok nem ekkor kezdődtek. Az ingatlanhasználat különben is változás előtt állt – például az online kereskedelem térhódítása miatt –, de fontos tényező a nagyobb energiahatékonyságot célzó szabályozási és társadalmi nyomás is. A klímaváltozás miatt sürgős lépésekre van szükség az energiahatékonyság elérése érdekében, azaz az épületeket energiatakarékosabbá és környezetbaráttá kell tenni, adott esetben módosítani. az adott épület teljes energiagazdálkodási rendszerét. Az elektromos hajtású járművek fokozatosan felváltják a belső égésű motorral szerelt járműveket, míg az elektromos főzés és fűtés jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor növeli az elektromos áram iránti igényeket.

Az élet számos területén megtörténik az átállás a villamosenergiára, ez azonban még tovább növeli a keresletet. A megújuló energiaforrások egyre meggyőzőbb gazdasági érvei miatt általánossá válik a napelemek telepítése a háztetőkre. Így az épületek használói egyre összetettebb szerepet töltenek be: egyszerre lesznek a villamosenergia szempontjából fogyasztók és termelők. Ezt írja le az angol „prosumer” kifejezés, amely a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összeolvadásából keletkezett, és az épülettulajdonsok új energiafelhasználását hivatott jellemezni Az épületek és az energiainfrastruktúra közötti kölcsönhatás már régóta téma, de az épületek változó igényeknek megfelelő fejlesztése és átalakítása kapcsán ez a szempont az eddigieknél is fontosabb lesz.

Várható, hogy a jövőben az iparág alapvető folyamatai, például a szerződésekre vonatkozó pályázatok és az építési szabványok egyre inkább az energiagazdálkodás kérdéseire összpontosítanak majd.

3. A digitalizáció alapvető tényezővé válik

Ha azt akarjuk, hogy az épületek és az elektromos infrastruktúra közötti kölcsönhatásban végbemenő jelentős változások életképesek legyenek, nem támaszkodhatunk a hagyományos technológiákra és szemléletekre. Az intelligens technológiák, köztük az okosmérők elengedhetetlenné válnak ahhoz, hogy az épületek képesek legyenek visszatáplálni az energiát a hálózatba, és adatokat és információt bocsássanak a hálózatüzemeltetők rendelkezésére az energiagazdálkodásukról.

A nemrégiben elindított „Buildings as a Grid” (épületek, mint hálózat) megközelítés a digitális technológia segítségével teszi még sokoldalúbbá és rugalmasabbá az egyes épületek energiagazdálkodását. A koncepció keretében biztosított helyszíni és távfelügyeleti lehetőségek részletesebb, valós idejű betekintést engednek abba, hogy hogyan és hol használják fel az energiát. Ez segít az épület tulajdonosának az energia hatékonyabb és általában költséghatékonyabb kezelésében, valamint a hálózat kiegyensúlyozásában.

Az épületek intelligensebb energiarendszerei képesek reagálni a hálózati körülményekre, például azzal, hogy lehetővé válik az elektromos járművek alacsonyabb energiaigényű időszakokban történő töltése. A teljes energiarendszer további átalakításával a digitális rendszerek az energiatermelés és -felhasználás valamennyi szakaszában biztosítják majd a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.

„Mindez egy újfajta kapcsolatot eredményez az épületek és az infrastruktúra között, amely intelligensebb, érzékenyebb és kétirányú energiaáramlásra épül. Már elindultak olyan projektek, amelyek bemutatják a koncepció értékét. Az intelligensebb energiagazdálkodást egyre szélesebb körben fogják úgy elismerni, mint az éghajlati válságra adott válasz alapvető része” – tette hozzá Szontág Balázs.

4. Új értelmet nyer az épületbiztonság

Az épületek biztonsága központi kérdés volt az elmúlt két évben, ahogy a közegészségügyi hatóságok megpróbálták megérteni a vírusfertőzés terjedésének a dinamikáját és az egyes tevékenységek, például a fokozott szellőztetés hatását az épületirányítási rendszerek működésére. Nyilvánvaló, hogy szükséges egyensúlyt teremteni az emberek biztonsága és a napi tevékenységek folytatása között. Bár ezek a kérdések a jövőben is befolyásolni fogják az épületek fejlesztését, nem ezek lesznek egyedül a legfontosabbak az építőipari ágazat számára.

Az épületek használatának megváltozása alapvető hatással lesz a kockázatértékelés módjára. Egy lakóépületnek egészen más biztonsági követelményeknek szükséges megfelelnie, mint egy irodai környezetnek, és ezeket a kockázati tényezőket a fűtés és a közlekedés villamosításával járó megnövekedett villamosenergiaigény is befolyásolja majd. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükség mutatkozik az épületek kiberbiztonsági kockázati profiljának azonosítására, mivel az intelligens rendszerek mindenütt ott lesznek az épületüzemeltetési rendszerekben – kezdve a villamos energiaelosztási rendszerrel, folytatva a gépészettel és HVAC-rendszerrel (fűtés, szellőzés és légkondicionálás).

Ezeket egy összetett és összefüggő rendszer részének kell tekinteni, nem pedig különálló, elszigetelten kezelhető egységeknek. Ezért valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években új alapértelmezések és szabványok születnek az épületek biztonságára vonatkozóan.

5. Elmélyülnek a kapcsolatok az építőipar és más ágazatok között

Az árnyalt és változó szabályozási környezet, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, a változó igények kielégítésére irányuló általános nyomás, a világgazdaságot a járvány nyomán sújtó pénzügyi és ellátási problémák miatt az építőipari ágazatban bekövetkező változások az érdekelt felek szélesebb körének bevonását teszik szükségessé.

Norvégia hosszú ideig vezető szerepet töltött be az elektromos járművek elterjedésében. A közelmúltban azonban jelentősen visszaesett az elektromos járművek értékesítése, mert a töltőinfrastruktúra nem tudott lépést tartani a hálózatról tölthető járművek térhódításával. A norvég tapasztalatok jól mutatják az ágazatok összekapcsolásának szükségességét. A széles látókörű szemlélet létfontosságú, amikor az energiaátalakításról beszélünk. Az építőipar esetében ez több kommunikációt jelent majd az energiahálózat-üzemeltetőkkel, és több együttműködést a digitalizációhoz szükséges termékek beszállítóival. Emellett az építőipari ágazat várhatóan több kapcsolatot keres majd a jogalkotókkal és a szabályozókkal is annak érdekében, hogy az épített környezet számára megfelelő szabályozási kereteket vezessenek be.

„Az építőiparban a megfelelő ágazati összekapcsolás hamarosan elősegíti és felgyorsítja a szén-dioxid-mentesítést egy rugalmasabb hálózat, a decentralizált termelés és az intelligens, a kínálathoz igazodó energiafelhasználás révén. Ez kulcsfontosságú az energiaellátás átalakítása szempontjából. Az épületek használatában bekövetkező változás lehetőséget teremt az építőipari ágazat számára, hogy részese legyen ennek a folyamatnak. Még idén arra kell összpontosítanunk, hogy levonjuk a múlt tanulságait és gondosan megtervezzük a valódi változások felé vezető utat az építőipar következő évtizedeiben” – összegezte Szontág Balázs.