„BB” besorolás: plusz két év felmentést kaptak a lakásépítők

2022. 08. 24., 16:38

Az építkezők újabb két év felmentést kaptak az új lakóépületek szigorú energiafelhasználási előírásainak teljesítése alól. Addig nem kell legalább BB besorolást szerezniük a használatbavételhez.

Nagyon sokat ér a lakóépületeket építőknek egy nemrégiben megjelent jogszabály egyetlen sora. A 315/2022. (VIII. 16.) számú kormányrendeletnek az Országos Építészeti Tervtanács jogait érintő része kapott nagy figyelmet, pedig egy rövidke paragrafusában a lakásépítéseket alapjaiban érintő rendelkezést is hozott – írja a Bank360.hu.

A módosítás valójában egyetlen évszám, de ez sokat jelent a lakóépületek építése és bővítése esetén. Az új rendelet 5. paragrafus (2) bekezdése kimondja: „A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 7/D. § (1) bekezdésében a „2022” szövegrész helyébe a „2024” szöveg lép.

Ez az aprónak látszó változtatás azt eredményezi, hogy az egyszerű bejelentés alapján készülő lakóépületek használatbavételi engedélyének kiadásakor a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigénnyel kapcsolatos előírásokat csak 2024. június 30-tól kell alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy további két évig kaphatnak használatbavételi engedélyt BB energetikai besorolásnál rosszabb lakóépületek is, amennyiben az egyszerű bejelentés szabályai szerint valósulnak meg.

Eredetileg június 30-ig hosszabbították meg azt a türelmi időt, amíg még BB-nél rosszabb energiahatékonyságú lakóingatlanokra is lehetett használatbavétel engedélyt kapni. Ez a határidő valójában le is járt június végével, tehát azóta egészen mostanáig már legalább BB besorolás kellett az energetikai tanúsítványban ahhoz, hogy ténylegesen átadhassák, lakóépületté nyilváníthassák az elkészült új ingatlant, vagy használatba lehessen venni a bővítést.

Most viszont az egyszerű bejelentés alapján építkezők újabb két év haladékot kapnak, függetlenül attól, hogy mikor kezdték a kivitelezést. A BB, azaz „közel nulla energiaigény követelményeinek megfelelő” besorolást eredetileg már 2021. januárjától meg kellett volna szerezni az új lakóingatlanokra. Az építkezők által hosszú évek óta tudott követelmény bevezetését azonban azóta újra és újra eltolja a kormány.

A közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó előírást még nem teljesítő új lakóépületek először kaptak fél év haladékot, majd újabb egy évet. Így az építkezők és a vásárlók is úgy tudhatták, hogy 2022. június 30. után már csak BB-s besorolású lakóingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az MNB Zöld Otthon Programjának rendkívül kedvező, fix 2,5 százalékos kamatú zöld hitelét már 2021 őszétől legalább BB besoroláshoz kötötték, de ez április elejétől nem igényelhető a 300 milliárdos keret kimerülése miatt.

BB besorolást akkor kaphat egy lakóingatlan az energetikai tanúsítványban, ha a tanúsító által kiszámolt energiafogyasztási értéke 81 és 100 KWh/m²/év közé esik. Ha az alsó határértéknél, 81-nél alacsonyabb, akkor már AA minősítés jár, ha viszont a felső határtértéknél, 100-nál magasabb, akkor csak CC-t.

A BB minősítésnek a megfelelő energiafogyasztáson felül az is feltétele, hogy legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni. Az épület energiaigényébe a fűtésre, hűtésre, melegvíz-előállításra és szellőzésre használt mennyiség számít bele, a BB-hez ennek legalább negyedét kell megújuló energiaforrásokból használni.

Amennyiben nem használnak az ingatlanban megújuló energiaforrást, akkor nem adható ki BB minősítés még abban az esetben sem, ha az a 81-100-as határértéknek megfelel.

Az Országos Tanúsító Központ leírása szerint az alábbi megújuló energiahordozó vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos esetekben.

Az újabb haladék az eddigi tologatások alapján nem váratlan ugyan, de az furcsa, hogy éppen olyankor tesz újabb engedményt a kormány, amikor a rezsinövekedés miatt minden korábbinál fontosabb lenne az új lakóépületek energiaigényének csökkentése.

Természetesen az ezután se lesz tilos, hogy valaki önként építsen CC-nél jobb besorolású lakóingatlant építsen. Különösen, hogy ennek most már az ingatlanpiacon is ténylegesen kimutatható értéke van a lakásárban a rezsiköltségek emelkedése miatt. Ez nemcsak eladásnál számíthat, hanem például a hitelfelvételnél is, hiszen a bank magasabb értékelheti a jobb energiabesorolású ingatlant.  A hitelbiztosítéki érték (hbé) fedezeti érték meghatározásán túl a hitelbírálatkor a megélhetési költségek figyelembevételénél is alacsonyabb rezsivel kalkulálhat a bank.

Aki viszont ennek ellenére spórolni akar az építési költségeken, az még akár most is belevághat úgy a beruházásba, hogy a CC-t célozza csak meg, feltéve, hogy 2024. június 30-ig elkészül vele, és meg tudja szerezni az ingatlanra a használatbavételi engedélyt – írja a Bank360.hu.

Mi épülhet egyszerű bejelentéssel?

A 155/2016. (VI. 13.) számú kormányrendelet szerint egyszerű bejelentéssel építhető

– legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület (vagy ugyanekkora bővítés),

– 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület (vagy ugyanekkora bővítés), ha az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi, és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 06., 10:20
A februári időszak farsangi összejöveteleinek elmaradhatatlan és népszerű eseménye a tombolasorsolás. A tombolajáték azonban egyben szerencsejáték is, amelyet a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó előírások szerint előzetesen be kell jelenteni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS