További segítséget nyújt a bajba jutott vállalkozóknak a kormány Romániában

2020. 04. 02., 11:30

Számos ponton egyszerűbbé tette a bajba jutott vállalkozók életét a román kormány a gazdasági mentőcsomag módosításával.

Egyszerűsítette az Orban-kabinet a koronavírus-járvány által okozott válság miatt kidolgozott gazdasági mentőcsomagját – írja a Krónika.

Eltörölték a két kategóriát azon cégek esetében, amelyek élhetnek a kényszerszabadság lehetőségével, tehát már nincs semmi különbség azon vállalkozások között, amelyeknek a katonai rendelet következtében teljesen fel kellett függeszteniük a tevékenységet, és azok között, melyeknek a járványhelyzet miatt visszaesett a forgalmuk.

Már nincs szükség a sürgősségi helyzetre vonatkozó tanúsítványra. A kényszerszabadság állami finanszírozásának igénylésére a megyei munkaerő-ügynökségekhez elektronikus postán kell beküldeni egy kérést, a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak névsorát.

A 30 napos fizetési határidőt 15 napra csökkentették, tehát a kérés benyújtása után 15 napon belül a munkaadó megkapja a pénzt, amit három napon belül ki kell fizetnie az alkalmazottaknak.

Arra is van lehetőség, hogy az a cég, melynek van erre pénze és jóindulata, a 75 százalékos bért megelőlegezze az alkalmazottainak, majd utólag „összezárja” a könyvelésben a hitelezést az állami támogatással.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS