Ők változatlanul halmozhatják a fizetést a nyugdíjjal Romániában

2021. 06. 10., 13:45

A közszféra nem minden területére terjed ki a román kormány által szerdán elfogadott törvénytervezet, amely megtiltja a nyugdíjkorhatár betöltése után is a munkában maradó közalkalmazottaknak, hogy halmozzák a fizetést a nyugdíjjal.

  • A közszféra nem minden területére terjed ki a román kormány által szerdán elfogadott törvénytervezet, amely megtiltja a nyugdíjkorhatár betöltése után is a munkában maradó közalkalmazottaknak, hogy halmozzák a fizetést a nyugdíjjal.

A közszféra nem minden területére terjed ki a kormány által szerdán elfogadott törvénytervezet, amely megtiltja a nyugdíjkorhatár betöltése után is a munka mezején maradó közalkalmazottaknak, hogy halmozzák a fizetést a nyugdíjjal – írja a Krónika.

A jogszabályjavaslat nem vonatkozik a képviselőkre, a szenátorokra, a polgármesterekre, az alkotmánybírákra vagy a Számvevőszék tagjaira. A hivatalos érvelés szerint azért, mert Románia alkotmánya esetükben nem teszi ezt lehetővé.

Raluca Turcan munkaügyi miniszter a következőt mondta, amikor a kivételekről kérdezték. „Költői kérdéssel fogok válaszolni. Akarja valaki, hogy a kormány vagy a parlament mímelje a reformokat? A válasz nyilvánvalóan: nem. Ahhoz, hogy ne mímeljük a reformokat, fontos, hogy minden törvény alkotmányos legyen. Amíg az alkotmány mindenki számára biztosítja a megválaszthatóságot, és vannak az alkotmány által meghatározott mandátumok, ha mi ellentétes szöveggel rukkolnánk elő, akkor a törvény messze alkotmányellenes lenne. Tanúi lehettünk számos jogszabálytervezetnek, amelyeket később alkotmányellenesnek minősítettek, és az emberek csak a keserűséggel maradtak”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS