Nem kapnak több kormánypénzt az önkormányzatok Romániában

2021. 02. 22., 20:15

Lehet, hogy Romániában a nagyvárosok és a gazdag községek fenn tudják tartani magukat a befolyó adókból és illetékekből, ám a 2800 kisközség háromnegyedének a működését sem fedezik a saját bevételei.

„Idén nem lesz szükség a helyi költségvetések kiegyenlítésére az állami büdzséből, hiszen az önkormányzatoknál marad az adók és illetékek száz százaléka” – szögezte le Florin Cîţu miniszterelnök, akit a Krónika idéz.

A kormányfő szerint  becsléseik szerint idén 2 milliárd lej folyik be az önkormányzatok kasszájába. Tavaly az állami költségvetésből kaptak újraosztással, kiegyenlítéssel pénzt az önkormányzatok, de ilyen körülmények között Cîţu szerint ebben az évben erre nem lesz szükség.

A miniszterelnök ugyanakkor álhírnek nevezte, hogy az önkormányzatoknak 2021-ben kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, mint tavaly.

Romániában 3300 község van, ezek közül 2800 kisközség, és 2500 a saját működési költségeit sem tudja fedezni a befolyt adókból. A nagyvárosokban, ahol több tízezer alkalmazott személyi jövedelemadója marad helyben ez több tízmillió lejes bevételt jelent, viszont vannak községek, ahol az önkormányzati alkalmazottak, a pedagógusok és a rendőrök mellett csak legfentebb egy kis mezőgazdasági vállalkozás működik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 15., 16:20
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.
2026-01-15 11:05:00
2025 végére jelentősen javultak a hazai kkv-szektor várakozásai – derül ki a K&H kkv bizalmi index 2025 negyedik negyedévében végzett kutatásából, amely 400 hazai kis- és középvállalkozás válaszai alapján mutatja be a szegmens gazdasági várakozásait. A bizalmi index értéke az előző két negyedévhez képest 10 ponttal emelkedett, így jelenleg mínusz 4 ponton áll.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.
Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS