Erdélyben a tavalyihoz képest idén kevesebb szőlő termett, de a gazdák szerint jó bor ígérkezik.
Míg Szatmár megyében sokan már szüreteltek, a Partium más vidékein a napokban kezdődött el a szőlőtermesztők egyik legnagyobb eseménye.
A Krónika által megkérdezett erdélyi borászok egybehangzóan azt mondták, az idei esztendő időjárása több szempontból sem kedvezett a szőlőtermesztésnek. „Idén a tartós tavaszi esők miatt a betegségek nagyon megtámadták a szőlőt, ami biogazdaságban sokkal nagyobb kárt okozott, mint a vegyszerek széles választékát felhasználó szőlészetekben” – fogalmazott Serli Csila, a krasznabélteki Nachbil borásza. Az évente mintegy 60 ezer palack bort előállító pincészet szakembere szerint idén a lisztharmat és a fekete rothadás okozott nagy gondokat ültetvényeikben.
Idén sokkal kevesebb szőlőt tudtak betakarítani, mint tavaly, viszont a leszüretelt szőlő minősége jó. Serli Csilla szerint az időjárás felmelegedése jelentősen előrehozta a betakarítás idejét. „Egyértelműen kényszerérés volt a tavaly és az idén is”.
Nagyenyeden a helyi és a csombordi borászok pár éve egyesületet hoztak létre boraik népszerűsítésére, de az eredeti tervek mégsem váltak be. A régóta megálmodott Bor útja rendezvény helyi elképzelés maradt, hellyel-közzel működik, de ez sokkal több szervezőmunkát és összefogást igényelne. Jó ötletnek lenne a Nyitott pincenapok megszervezését, hiszen mintegy 12 enyedi borospincét lehetne a programba bekapcsolni.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.